A közösségi jogrend fejlődése nagyobb részt az Európai Közösségek Bírósága és a nemzeti bírák közötti, az Európai Közösség Alapító Szerződése 177. cikkében (jelenleg EK 234. cikk), az Európai Szén- és Acélközösség, valamint az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)* vonatkozó rendelkezéseiben foglalt előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatos együttműködés gyümölcse.

Annak érdekében, hogy ez az együttműködés eredményesebb legyen, és így a Bíróság jobban megfelelhessen a nemzeti bíróságok elvárásainak az előzetes döntéshozatali eljárás keretében felvetett kérdéseikre adott válaszaival, a Bíróság az érintettek, így különösen a bírák rendelkezésére bocsátja az alábbi tájékoztatást.

Hangsúlyozni kell, hogy a tájékoztató jellege és célja pusztán informatív, semmiféle jogszabályi jelleggel nem bír, és az előzetes döntéshozatali eljárást tartalmazó rendelkezéseket sem kívánja értelmezni. Csupán gyakorlati tájékoztatásról van szó, amely - az előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazása során eddig nyert tapasztalatok fényében - hasznos lehet a Bíróság számára az időnként felmerülő nehézségek elkerülésére.

1. Bármely tagállam valamennyi bírósága kérheti a Bíróságtól a szerződésekben vagy a származékos közösségi joganyagban található jogszabály értelmezését, ha azt szükségesnek tartja az előtte folyó per eldöntéséhez.

Azon bíróságok, amelyek határozatai a belső jog szerint nem támadhatók fellebbezéssel, kötelesek az Európai Bírósághoz fordulni az előttük felmerült kérdés értelmezéséért, kivéve, ha e kérdésről már van kialakult joggyakorlat, avagy nyilvánvalónak tűnik a közösségi jogszabály helyes alkalmazása**.

2. A Bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a Közösség intézményei által meghozott aktusok érvényesek-e. A nemzeti bíróságoknak jogukban áll az előttük felhozott érvénytelenségi okok elutasítása. Valamennyi nemzeti bíróságnak, még abban az esetben is, ha határozatai jogorvoslattal megtámadhatóak, az Európai Bírósághoz kell fordulnia, amikor a közösségi jogszabály érvényességéről óhajt feltenni előzetes kérdést***.

Mindazonáltal ha olyan közösségi jogi aktus érvényességét illetően merülnek fel komoly kétségek, amelyen valamely belső jogi aktus alapul, a nemzeti bíró - kivételesen - időleges jelleggel felfüggesztheti ezen aktus alkalmazását, illetve az aktust érintően minden más ideiglenes intézkedést meghozhat. Ekkor fel kell vetnie az érvényesség kérdését az Európai Bíróságnak, jelezve azokat az indokokat, amelyek alapján úgy ítéli meg a bíró, hogy a közösségi aktus érvénytelen****.

3. Az előzetes döntéshozatali kérdést az értelmezésre vagy a közösségi jogszabály érvényességére kell korlátozni, a nemzeti jog értelmezése és érvényességének megítélése nem az Európai Bíróság hatáskörébe tartozik. A közösségi jogszabály alkalmazása a konkrét ügyben az eljáró nemzeti bíró hatáskörébe tartozik.

4. A nemzeti bíró által az Európai Bírósághoz intézett előzetes kérdés mindazon határozati formában megjelenhet, amelyet a nemzeti jog megenged az eljárási cselekményekre. A Bírósághoz intézett előzetes kérdés általában a nemzeti eljárás felfüggesztését vonja maga után a Bíróság ítéletéig, azonban ennek alapján az alapügyben a döntés meghozatala - a saját nemzeti jogának megfelelően - kizárólag nemzeti bíróságra tartozik.

5. Az előzetes döntéshozatali eljárást megindító - az előzetes kérdést az Európai Bíróság elé utaló - határozatot a Bíróság fordító szolgálata a Közösség valamennyi hivatalos nyelvére lefordítja. Egyébként a közösségi jog értelmezésének vagy érvényességének problémái a leggyakrabban általános érdeklődésre tartanak számot, és a tagállamok valamint a közösségi intézmények észrevételeket nyújthatnak be. Kívánatos tehát, hogy az utaló határozatot a lehető legvilágosabb és legpontosabb formában szerkesszék meg.

6. Az utaló határozatot olyan módon kell tömören, de megfelelő részletességgel megindokolni, hogy a Bíróság, valamint mindazok, akiknek ki kell adni (tagállamok, Bizottság és esetlegesen az Európai Tanács és a Parlament), kellőképpen megérthessék az alapügy tény- és jogkérdéseit*****.

A határozatnak mindenekelőtt tartalmaznia kell a tényállást, amelynek megismerése elengedhetetlen az alapügy joghatásainak megértéséhez, az esetlegesen alkalmazható jog bemutatását, azon indokok kifejtését, amelyek a nemzeti bírót arra vezették, hogy előzetes kérdést intézzen a Bírósághoz, a felek érveinek kifejtését. E különböző információk célja az, hogy az Európai Bíróság a nemzeti bíróságnak megfelelő választ adhasson.

Mindezeken túlmenően az utaló határozathoz csatolni kell az alapügy megértéséhez szükséges dokumentumokat másolatban, különösen az alkalmazható nemzeti rendelkezésekről. Mivel az utaló határozathoz csatolt iratokat vagy dokumentumokat nem mindig fordítják le teljességükben a Közösség valamennyi hivatalos nyelvére, a nemzeti bírónak kell gondot fordítania arra, hogy az utaló határozata tartalmazza valamennyi releváns információt.

7. A nemzeti bíróság már akkor előzetes döntéshozatalért fordulhat az Európai Bírósághoz, ha úgy ítéli meg, hogy az előtte lévő ügyben az ítélet meghozatalához szükség van valamely ponton az értelmezésről vagy érvényességről jogi álláspontot tartalmazó határozatra. Mindemellett ki kell emelni, hogy nem a Bíróságnak kell döntenie az alapügyben a ténybeli eltéréseket illetően, sem pedig a nemzeti jogszabályok alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó véleménykülönbségekben. Kívánatos tehát, hogy az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozat a nemzeti eljárásnak csak abban a stádiumában szülessen meg, amikor a kérdést feltevő nemzeti bíró a probléma ténybeli- és jogi kereteit hipotetikusan meg tudja határozni. Mindenesetre az igazságszolgáltatás érdekében hasznosnak tűnik, ha az előzetes döntéshozatali eljárásra csak a peres felek meghallgatása után kerül sor******.

8. Az utaló határozatot valamint a vonatkozó dokumentumokat közvetlenül az Európai Bíróságnak kell megküldeni ajánlott küldeményként, az alábbi címre:

Az ítélet kihirdetéséig a Bíróság Hivatalának vezetője kapcsolatban áll a nemzeti bírósággal, megküldi másolatban a beérkező dokumentumokat (írásbeli észrevételek, tárgyalási jelentés és a főügyész konklúziói). A Bíróság ugyancsak megküldi ítéletét az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező nemzeti bíróságnak. Ajánlatos a nemzeti bíróság számára ezt követően az Európai Bíróságot tájékoztatni - esetlegesen határozatának megküldésével -, hogyan alkalmazta az előzetes kérdésére adott határozatot az alapügyben hozott döntés során.

9. Az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás ingyenes, a Bíróság nem dönt az alapügyben eljáró felek kiadásairól.

Megjegyzések:
* A tagállamok által kötött egyes egyezmények jegyzőkönyvei is tartalmaznak előzetes döntéshozatali eljárást, így különösen az 1968. évi brüsszeli egyezmény a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben. Jegyzőkönyv az 1968. évi egyezménynek a bíróság általi értelmezéséről.
** Cilfit-ügy, 1982. október 6-i ítélet (238/81, Rec. p. 3415).
*** Foto-Frost-ügy, 1987. október 22-i ítélet (314/85, Rec. p. 4199).
**** Zuckerfabrik-ügy, 1991. február 21-i ítélet (C-143/88 és C-92/89, Rec. p. I-415), valamint Atlanta-ügy, 1995. november 9-i ítélet (C-465/93, Rec. p. I-3761).
***** Telemarsicabruzzo-ügy, 1993. január 26-i ítélet (C-320/90, Rec. p. I-393).
****** Simmenthal-ügy, 1978. június 28-i ítélet (70/77, Rec. p. 1453).