A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helye, feladatai és hatásköre

Az 1997. évi LIX. törvénnyel módosított Alkotmány 47. §-a szerint a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve. A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében a Legfelsőbb Bíróság: a.) elbírálja - a törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, b.) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, c.) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, d.) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

A Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozó egyéb ügyeket bírál el a Legfelsőbb Bíróság első- és másodfokú fegyelmi bírósága. A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggő kártérítési perekben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők, valamint a legfelsőbb bírósági bírák esetén a Legfelsőbb Bíróság elsőfokú fegyelmi bírósága jár el. E fórum, valamint az ítélőtábla és a megyei bíróság fegyelmi bírósága határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság másodfokú fegyelmi bírósága bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság közjegyzői fegyelmi bírósága az 1991. évi XLI. törvény alapján a közjegyzők, a Legfelsőbb Bíróság végrehajtói fegyelmi bírósága az 1994. évi LIII. törvény alapján a végrehajtók fegyelmi ügyeiben jár el. A bírói függetlenség alkotmányos elveinek megtartásával a bíróságok igazgatásának központi feladatait ellátó és az ítélőtáblák, valamint a megyei bírósági elnökök igazgatási tevékenysége felett felügyeletet gyakorló 15 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A Legfelsőbb Bíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltak szerint részt vesz a jogszabályok előkészítésében is.