Kpkf.37.157/2015/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. március 17.

K Ú R I A

Kpkf.IV.37.157/2015/3.

A Kúria az Alkotmánybíróságnak a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítéletét megsemmisítő 3/2015. (II. 2.) AB határozata (belső ügyszám: IV/739/2014.) alapján követendő eljárás meghatározása tárgyában – hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a 3/2015. (II. 2.) AB határozat alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott le, amely annak kivizsgálására irányult, hogy a felperes által 2013. október hó 16. napján 0:00 perckor "Norvégia is figyelheti a Hernádi ügyet" címmel publikált írásban a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság részvényeit érintő információt tartalmazó cikk kapcsán – amelyet a Napi Gazdaság nyomtatott sajtótermék aznapi száma is átvett – sérültek-e a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban Tpt.) piacbefolyásolásra vonatkozó rendelkezései.

A piacfelügyeleti eljárás lefolytatásának eredményeként az MNB 2013. november hó 15. napján meghozott H-PJ-III-B-44/2013. számú határozatával megállapította, hogy a www.Napi.hu Online Internetes és Információs Szolgáltató Kft. (a bírósági eljárás felperese az alkotmánybírósági eljárás indítványozója) valamint a  Napi Gazdaság magatartása a Tpt. 202. § d) pontjába ütközött, ezért őket a  piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 3.000.000 - 3.000.000 forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes törvényes határidőben kereseti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, amelyben jogszabálysértésre hivatkozva kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát, elsődlegesen annak megváltoztatását, amennyiben  erre a bíróság nem lát módot, úgy a határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság 2014. január hó 13. napján kelt  26.K.33.829/2013/6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a keresetben foglalt alapjogi hivatkozásokkal és az alapjog-korlátozás arányosságának követelményére tett utalásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága az Alaptörvényben nevesített, védett alapjog, az alkotmányos alapjog pedig közvetlenül nem érvényesíthető a bíróság előtt. Erre tekintettel a bíróság az alapjogi érveléseket és az Alkotmánybíróság határozataira alapított keresetbeli okfejtéseket nem vizsgálta.

II.

A felperes ezt követően az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének az alperesi határozatra is kiterjedő megsemmisítését. A felperes indítványát – többek között – azzal indokolta, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) bekezdésében foglalt véleménynyilvánításhoz és sajtószabadsághoz való jogot, mivel a bíróság a hatósági döntés felülvizsgálatakor nem érvényesítette az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe foglalt, az alapjogok korlátozására irányadó követelményeket.

Az Alkotmánybíróság a 3/2015. (II. 2.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt – az alperesi határozatot érintetlenül hagyva – megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakból következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie {Abh. [17]}. Rögzítette továbbá, hogy a szólás- és sajtószabadság kitüntetett helyet foglal el az alapjogok között, csak kivételes jelleggel kell engednie a korlátozására felhozott más jogokkal, illetve alkotmányos értékekkel szemben {Abh. [24]}.

A Tpt. 202. § d) pontjában foglalt tényállással kapcsolatosan – annak alanyi és tárgyi oldalát is vizsgálva – az Alkotmánybíróság az alábbiakat emelte ki. Azt, hogy valamely információ a sajtószabadság gyakorlására figyelemmel mikor minősíthető "megalapozatlan, félrevezető, vagy hamis információnak" megszorítóan kell értelmezni. A "megalapozatlan, félrevezető" jelleg megállapítására (tárgyi oldal) egyébként önmagukban valós információk kapcsán csak kivételesen a sajtó rosszhiszemű eljárása esetén van lehetőség {Abh. [28]}. Azt a feltételt pedig, hogy az információt terjesztő személyt mikor lehet olyannak tekinteni, mint aki az információ "hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van" vagy "az adott helyzetben elvárható gondosság" nélkül járt el (alanyi oldal), szintén a szabad tájékoztatást támogató tartalommal, megszorítóan kell értelmezni {Abh. [29]}.

Az Alkotmánybíróság szerint, ha a bíróság az előtte fekvő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el és az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott döntés alaptörvény-ellenes {Abh. [18]}. Mivel az elsőfokú bíróság a felmerülő alkotmányossági szempontokat egyáltalán nem mérlegelte, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletet megsemmisítette {Abh. [30]}.

III.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul.

A Pp. fenti rendelkezései alapján indult eljárásban – az Alkotmánybíróság 3/2015. (II. 2.) AB határozata nyomán – a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének megsemmisítése folytán el nem bírált kereseti kérelem maradt folyamatban az alperes H-PJ-III-B-44/2013. számú határozatával szemben, ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A Kúria az új eljárásra vonatkozó iránymutatásként a következőket határozta meg:

A megismételt eljárásban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak a 3/2015. (II. 2.) AB határozatban foglaltak szerint kell eljárnia. Ebből következően a felperes kereseti kérelmét annak alapjogi érvei tekintetében is ki kell merítenie. A bíróságnak az ügyben alkalmazott Tpt. 202. § d) pontját az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésbe foglalt – az alapjogok korlátozására irányadó – szükségességi és arányossági kritériumokat is figyelembe véve kell értelmezni.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Tpt. 202. § d) pontjába foglalt, a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezés – az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének érvényre juttatása érdekében – a szólás- és sajtószabadság szükséges korlátja lehet. A piacbefolyásolás tilalma adott esetben – amikor a sajtó visszaélésszerűen, közönségét megtévesztve végzi tájékoztató tevékenységét – a sajtószabadság fontos részét képező médiatartalom-szerkesztés szabadságát is korlátozhatja. {Abh. [22], [26]}

Ugyanakkor mind az információra, mind pedig az információt terjesztő személyre vonatkozó – az Abh. [28] és [29] pontjaiba foglalt – megszorító értelmezés alapján kell az arányosság kérdését az új eljárásban értékelni. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a bíróság által kialakított jogértelmezés nem áll összhangban az alapjog alkotmányos tartalmával. Így az MNB határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló új eljárásban a bíróságnak figyelembe kell venni, hogy a Tpt. 202. § d) pontja alkalmazása elé az alapjog-korlátozás arányossága jelen ügyben korlátot állít.

E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2015. év március hó 17.

Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró