Kpkf.37.199/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2014. március 12.

KÚRIA

Kpkf.IV.37.199/2014/2.szám

A Kúria, a Kúria az Mfv.II.10.553/2012/6. számú ítéletét, valamint a Kúria Mfv.I.10692/2012/5. számú ítéletét megsemmisítő 4/2014. (I. 30.) AB határozatra tekintettel, hivatalból indított nemperes eljárás során, meghozta az alábbi

V É G Z É S T

A Kúria az Mfv.II.10.553/2012., valamint az Mfv.I.10692/2012. számú perekben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek tárgyában Alkotmánybíróság 4/2014. (I. 30.) AB határozata alapján új felülvizsgálati  határozat hozatalát rendeli el

A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Kúria felülvizsgálati eljárásban járt el a büntető eljárás hatálya alatt álló, ítélkező tevékenységet nem végző bíró által az Országos Bírósági Hivatal alperessel szemben, illetmény visszafizetése és elmaradt illetmény megfizetése iránt indított perében.
A Kúria 2012. október 10-én kelt, Mfv.II.10553/2012/6. számon meghozott ítéletével hatályon kívül helyezte a Gyulai Törvényszék másodfokon meghozott részítéletét, a Gyulai Munkaügyi Bíróság részítéletét pedig megváltoztatta akként, hogy leszállította az alperes részére kibocsátott fizetési felszólításban megjelölt marasztalási összeget, megváltoztatta a késedelmi kamat megfizetésének kezdő időpontját, egyebekben pedig a felperes keresetét elutasította.

A Kúria ítéletében az 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: régi Bjt.) és a 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: új Bjt.) rendelkezései értelmében alkalmazandó, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényre (a továbbiakban: régi Mt.) alapozva úgy döntött, hogy a felperes – saját érdekkörében felmerülő okból – nem tudott eleget tenni az előzetes letartóztatásának elrendelését követően a szolgálati viszonya lényegi elemét képező ítélkezési kötelezettségének. A régi és az új Bjt. rendelkezései folytán alkalmazandó régi és új Mt. értelmében ebben az esetben, a munkavégzés hiányára tekintettel nem jár távolléti díj a munkavállalónak. A felperes ilyen irányú igényének tehát nincs jogszabályi alapja. Ezt a jogi álláspontot nem ingathatta meg a Másodfokú Szolgálati Bíróság döntése sem, amely hatáskörére tekintettel csak részkérdésben hozhatott döntést.
A Kúria indokai értelmében a perbeli esetben elsődlegesen nem az új Bjt. 118. § (1) bekezdése szerinti tényállást, a felperes bírói tisztségéből történő felfüggesztésének a tényét, hanem a felfüggesztés tényétől függetlenül azt kellett értékelni, hogy a felperes az adott időszakra megillette-e az illetmény vagy sem.

Ezt követően a Kúria 2013. február 13-án kelt, Mfv.I.10692/2012/5. számon meghozott ítéletével hatályon kívül helyezte a Gyulai Törvényszék ítéletét, valamint megváltoztatta a Gyulai Munkaügyi Bíróság ítéletét és a felperes keresetét elutasította. Indokolásának lényege megegyezett a fenti kúriai ítéletben foglalt érveléssel.

A felperes mindkét kúriai határozattal szemben alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság egyesítés folytán az alkotmányjogi panaszokat egy eljárásban bírált el.

Az Alkotmánybíróság határozatában a következő releváns megállapításokat tette:

Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét hivatott reparálni. Ennek megfelelően a jogorvoslásnak ki kell terjednie az alapjogi sérelmeken túl minden, jogot biztosító Alaptörvénybeli rendelkezésre.   A bírói függetlenség ilyen, jogot garantáló Alaptörvénybeli rendelkezés: egyszerre a jogállami működés alapelve, szervezés-igazgatási alapelv, ugyanakkor egyes elemeiben a bírói tisztséget viselő személy Alaptörvényben biztosított joga és kötelezettsége. A javadalmazás többlettartalmát a méltányos díjazáshoz képest abban látta, hogy a javadalmazás is a személyi függetlenség garantálását hivatott szolgálni, amely mindemellett olyan mértékű kell legyen, amely az összeférhetetlenségi szabályok miatti egyéb jövedelemszerző tevékenység kompenzálására is képes.
Az Alkotmánybíróság a jogalkotói szándék megismerése céljából megkereste az igazságügyi minisztert. A miniszter válaszából megismert jogalkotói szándék alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben egy bíróval szemben büntető eljárás indul, és vele szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést kell alkalmazni, ami akadályát képezi ítélkező tevékenységének, javadalmazására ekkor igényt tarthat, mivel az új Bjt. 118. § (2) bekezdésének nem lehet olyan értelmezést adni, amely kiüresíti a 118. § (1) bekezdését.

Szemben a Kúria álláspontjával, az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint nem tekinthető munkavállalónak a büntető eljárás hatálya alatt álló bíró, mert a bírót ebben a helyzetben is megilleti a státusához kapcsolódó védelem.
Figyelemmel ezért a bírói függetlenséggel összefüggésben tett megállapításokra is, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a konkrét ügyben a Kúria a panaszost megillető javadalmazástól elzáró jogértelmezésével korlátozta a panaszos bírói függetlenségét. Ezért jogkövetkezményként megsemmisítette a Kúria alapjogi jogsérelmet okozó ítéleteit.

A Pp. 361. § a) és c) pontjai értelmében „[a] Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz (...) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően (...) a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el.”

A jelen esetben az Alkotmánybíróság a jogerős ítéletet megsemmisítette, ezért a Kúria a jelen végzését a Pp. 361. § c) pontjára alapította és hivatalból járt el.

Az Alkotmánybíróság határozata – az ítélet megsemmisítése révén – nem csupán áttörte a jogerőt, de megsemmisítette azt a bírói döntést, amely a felek közötti jogvitát a véglegesség minőségével eldöntötte.
A Kúria az elbírálatlan felülvizsgálati kérelemre tekintettel a munkaügyi per folytatása mellett döntött és elrendelte a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat meghozatalát.

A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. március 12.

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró