Kpkf.37.287/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. május 4.

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma:  Kpkf.IV.37.287/2016/3.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Farkas Attila bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 5/2016. (III. 1.) AB határozat

Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítéletének megsemmisítését            követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 5/2016. (III. 1.) AB határozata alapján a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes örökösödési ügyben nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságra. A panasz alapjául szolgáló ügyben a felperes a haszonélvezet terjedelmének megállapítása iránt indított pert, melynek kilenc alperese az örökhagyó hat törvényes és három végrendeleti örököse volt. Megismételt eljárásban, kiegészített szakvélemény alapján eljárt Budai Központi Kerületi Bíróság, a 2.P.XI.20.777/2011/37. számú ítéletében az ingatlan 15/100 tulajdoni hányadában jelölte meg a felperes haszonélvezeti jogának mértékét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[2] A döntés ellen a felperes és az I. rendű alperes éltek fellebbezéssel. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a felperes fellebbezési kérelmét elutasította, az I. rendű alperesének helyt adott. Ítéletének indokolása szerint a végrendelet érvényes, megállapítási keresetnek ezért nincs helye. A felperes azonban a végrendelet alapján nem válhat a haszonélvezeti jog jogosultjává. Az örökhagyó nem alapíthat a tulajdonában lévő dolgon halála esetére haszonélvezeti jogot; halálát követően dolgainak tulajdonosává más személy válik, ezért a halálát követő időtartamra nem alapíthat korlátolt dologi jogot (hiszen a kérdéses időben már nem az övé a haszonélvezeti joggal terhelendő dolog). És mivel az örökhagyó hagyatékának nem képezte részét haszonélvezeti jog, ezért a felperes haszonélvezeti jogot nem örökölhetett. A törvényszék szerint haszonélvezeti jog nem szolgálhat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául, ugyanis nem derül ki, hogy a haszonélvezeti jog mely tulajdonosok tulajdoni hányadát, milyen mértékben terhelné.

[3] A felperes (indítványozó) a Fővárosi Törvényszék és a Budai Központi Kerületi Bíróság döntésével szemben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság az 5/2016. (III. 1.) AB határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes – sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz és örökléshez való jogot –, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a magyar jogrendszer egyértelműen és következetesen lehetővé teszi azt, hogy az örökhagyó végintézkedés (végrendelet) útján haszonélvezetet alapítson valamely jogosult részére [indokolás (42)]. Az Alkotmánybíróság szerint a Fővárosi Törvényszéknek az az érvelése, hogy haszonélvezet nem alapítható halál esetére, alkotmányos indok nélkül korlátozza az örökhagyót abban, hogy a tulajdonába tartozó dolog fölött a jogrendszer nyújtotta keretek között rendelkezzen [indokolás (44)]. Az Alkotmánybíróság azonban hangsúlyozta, hogy határozata nem érinti a haszonélvezeti jog mértékének bírósági megállapítását, illetve annak lehetőségét. A támadott ítélet perdöntő érve az volt, hogy haszonélvezet egyáltalán nem alapítható halál esetére, az 5/2016. (III.1.) AB határozatban foglalt megsemmisítés ennek alaptörvény-ellenességén alapul. Egyebekben a végrendelet rendelkezéseinek és azok érvényesíthetőségének megállapítása alkotmányjogi relevancia híján a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik [indokolás (46)].

A döntés indokolása

[4] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[5] A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[6] A Pp. fenti rendelkezései alapján indult eljárásban – az Alkotmánybíróság 5/2016. (III. 1.) AB határozata nyomán – a Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítéletének megsemmisítése folytán el nem bírált fellebbezés maradt folyamatban.

[7] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. § c) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban a Fővárosi Törvényszéknek az 5/2016. (III. 1.) AB határozatban foglalt alkotmányos követelmény alapján kell eljárni, s megfelelő döntést hozni.

Záró rész

[8] E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. május 4.

dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Farkas Attila sk. bíró