Kpkf.37.312/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. május 4.

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma:  Kpkf.IV.37.312/2016/3.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Farkas Attila bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 6/2016. (III. 1.) AB határozat

Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6.számú ítéletének megsemmisítését követő            eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 6/2016. (III. 1.) AB határozata alapján a Fővárosi Ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. október 11-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján elektronikus adatigénylést terjesztett elő a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz (a továbbiakban: KEHI). Adatigénylésében a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar, Üllő, Dóra-major Tangazdaság működésével kapcsolatos – egyebek mellett a bérleti és bértartási szerződések, a készpénzforgalom, az árbevétel elszámolása, a növényvédőszer- és üzemanyag-felhasználás, illetve a termőterületen megtermelt és könyvelt hozamok valószínűségét vizsgáló – ellenőrzésről a KEHI által készített vizsgálati jelentés (a továbbiakban: Jelentés) másolatát kérte.

[2] A KEHI 2013. október 22-én kelt válaszában az adatigénylés teljesítését megtagadta arra hivatkozva, hogy „az ellenőrzés során a kormány, illetve a miniszterelnök vagy miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár utasítására járt el, ezért az ellenőrzési jelentés döntés megalapozását szolgáló adat, amely a keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvános”.

[3] A felperes ezt követően pert indított a közérdekű adatok kiadása iránt. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 35.P.25.650/2013/4. számú ítéletében kötelezte az alperes KEHI-t, hogy 15 napon belül közölje a felperessel a kért adatokat. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, s az adatigénylés teljesítésére irányuló keresetet elutasította, álláspontja szerint az adatigénylés döntés-előkészítő adatra vonatkozik, az alperes az Infotv. alapján nem tekinthető adatkezelőnek.

[4] A felperes a jogerős ítélet ellen az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a 6/2016. (III. 1.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítéletét megsemmisítette.

[5] Az Abh. szerint a Fővárosi Ítélőtábla a kizárólag a személyes adat kezelése vonatkozásában értelmezhető célhoz kötöttség kritériumát kiterjesztette a közérdekű adatok kezelésére (kezelőjére) is, s ezáltal adatkezelési cél meghatározásától tette függővé a közérdekű-adatigénylések teljesítését, holott a közérdekű adatok kezeléséhez alapvetően nem kötelező rögzíteni az adatkezelés célját. A Fővárosi Ítélőtábla így egy, a közérdekű adatok kezelésére nem vonatkozó törvényi feltétel szükségtelen kitágításával indokolatlanul korlátozta a közérdekű adatigények teljesítését, ezáltal a közérdekű adatok megismerését [indokolás (33)].

[6] Az Abh. másrészt megállapította, hogy nyilvánosságkorlátozás indokoltságát csak a kért dokumentumba foglalt adatok kapcsán, azok vizsgálatával, nem pedig a dokumentum egészét illetően lehet megállapítani. Az Alkotmánybíróság szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítélete alapján nem volt megállapítható, hogy az alapügyben a Jelentés tartalmának vizsgálatára kifejezetten sor került volna. Nem a Jelentés tartalmi vizsgálata alapján vonta le a Fővárosi Ítélőtábla azt a következtetést, hogy a Jelentés egésze nyilvánosságkorlátozás alá esik. A nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül [indokolás (38-40)].

[7] Az Alkotmánybíróság végül azt is megállapította, hogy az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt alapjog érvényesülését korlátozta a Fővárosi Ítélőtábla akkor, amikor nem vizsgálta, hogy az adatigénylő által kért Jelentés (vagy annak egy része) konkrétan milyen döntés megalapozására szolgált, hanem e nélkül a Jelentés egészét érintően elfogadta, hogy döntés megalapozását szolgáló adatnak minősült. Így annak tartalmi vizsgálatára sem kerülhetett sor, hogy az igényelt közérdekű adatok kiadása valóban befolyásolná-e az adatkezelő döntésének meghozatalát, meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát [indokolás (43)].

[8] A fent kifejtett okok miatt az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítéletét megsemmisítette.

A döntés indokolása

[9] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[10] A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[11] A Pp. fenti rendelkezései alapján indult eljárásban – az Alkotmánybíróság 6/2016. (III. 1.) AB határozata nyomán – a Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítéletének megsemmisítése folytán el nem bírált fellebbezés maradt folyamatban.

[12] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. § c) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban a Fővárosi Törvényszéknek az Abh. alapján kell eljárni, s megfelelő döntést hozni. Az új eljárás során tekintettel kell lenni arra is, hogy az Alkotmánybíróság nyomatékosította: az Abh.-ból a kért Jelentés megismerhetővé tételére irányuló kötelezettség nem származik. Az Alkotmánybíróság nem foglalt állást arról, hogy az alapul fekvő ügyben kiadni kért Jelentés tartalma nem nyilvános, konkrétan döntés megalapozását szolgáló adatnak minősül-e vagy sem; nem döntött arról sem, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az új eljárásban az adott dokumentum mely részét minősítse döntés megalapozását szolgáló adatnak és melyiket ne [indokolás (46)]. Mivel az Alkotmánybíróság szerint az Abh.-ban kifejtettek konzekvenciáit már a Fővárosi Ítélőtáblának kell levonnia [indokolás (47)], így a Jelentés tartalmi vizsgálatot követően, –  kellő indokok alapján – akár ugyanazon tartalmú ítélet is meghozható.

Záró rész

[13] E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. május 4.

dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Farkas Attila sk. bíró