Kpkf.37.548/2014/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2014. május 30.

KÚRIA

Kpkf.IV.37.548/2014/5.

A Kúria
a Pfv.VI.20.460/2012/10. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Bíróság 43.Pf.638.083/2011/2. számú ítéletét megsemmisítő 3064/2014. (III. 26.) AB határozatra tekintettel, hivatalból indított nemperes eljárás során,
meghozta az alábbi

V É G Z É S T

A Kúria a Budai Központi Kerületi Bíróság 2011. május 19-én kelt 19.P.21016/2009/56. számon meghozott ítélete ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában az Alkotmánybíróság 3064/2014. (III. 26.) AB határozatából következőleg a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

I.

1. A Budai Központi Kerületi Bíróság szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben hozta meg 2011. május 19-én kelt, 19.P.21016/2009/56. számú ítéletét, amelyben ex tunc hatállyal megállapította a felperes jogelődje és az I. rendű alperes között létrejött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelenségét. A per idején ismeretlen helyen tartózkodó I. rendű alperessel szemben végrehajtási eljárás indult, amelynek során a perbeli ingatlant árverésen a II. rendű alperes szerezte meg. Ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság ítéletével rendelkezett arról is, hogy a II. rendű alperes tűrni volt köteles tulajdonjoga törlését az ingatlannyilvántartásból.

2. Az ítélettel szemben a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság (az ítélet kelte: 2011. november 30., száma: 43. Pf.638.083/2011/2.) ítéletében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 234. § (1) bekezdésére figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a szerződést megkötő felek nem vitatják a semmis szerződés érvénytelenségét, úgy a szerződés megkötésében részt nem vevő árverési vevő nem jogosult az ügylet érvényességének megállapítását kérni a bíróságtól. A másodfokú bíróság a II. rendű alperes fellebbezését ezen jogi álláspontja szem előtt tartásával bírálta el.

3. A II. rendű alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (az ítélet kelte: 2013. január 15., száma: Pfv.VI.20.460/2012/10.). Ítéletében az alábbi megállapításokat tette:

- szemben a másodfokú bírósággal a Kúria megállapította a II. rendű alperes perbeli legitimációját, mivel árverési vevőként jogszerzése a felperes jogelődje és az I. rendű alperes által megkötött szerződés érvényességétől függött;

- az ügy érdemére ki nem ható eljárási jogsértésként értékelte azt, hogy a másodfokú bíróság ebben a körben nem fejtette ki jogi álláspontját;

- a szerződéskötés körülményeinek együttes értékelése vezetett oda, hogy a szerződéssel összefüggésben a semmisségi ok megállapítható volt;

- helyesen állapította meg a másodfokú bíróság – és hivatkozott ebben a tekintetben a régi Ptk. 120. § (1) bekezdésére - azt, hogy a szerződés ex tunc hatályú érvénytelensége miatt az I. rendű alperes nem vált az ingatlan tulajdonosává, ennek következtében pedig a II. rendű alperes sem válhatott azzá;

- a törlési per megindítására vonatkozó törvényi határidők számítása szempontjából jelentősége volt a II. rendű alperes jó vagy rosszhiszeműségének;

- mivel a II. rendű alperes az ingatlannyilvántartásban feljegyzett tény alapján tudott – vagy tudnia kellett – a perindításról, ezért jóhiszeműnek nem volt minősíthető;

- a felperes tulajdonjoga visszaszerzése érdekében mindent megtett, ami az adott helyzetben általában elvárható volt, a II. rendű alperes ugyanakkor mérlegelhette, hogy a folyamatban lévő peres eljárásra tekintettel bizonytalan tulajdoni viszonyok mellett megkívánja-e szerezni az ingatlant;

- a II. rendű alperes perbe vonását követően az iratanyag ismeretében élhetett volna eljárási jogaival, az elsőfokú bíróságtól jogai tekintetében megfelelő kioktatást is kapott, ezért eljárási jogainak utólagos gyakorlását nem kifogásolhatja.

II.

1. A II. rendű alperes alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz sérelmezve – egyebek mellett – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogának megsértését. Alapjogsérelmét azzal indokolta, hogy az elsőfokú ítélettel szemben benyújtott fellebbezését a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság nem, ezzel szemben a Kúria elbírálta felülvizsgálati eljárásában.

2. Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 3064/2014. (III. 26.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) a tárgykörben folytatott gyakorlata alapján megállapította, hogy az alapjog tartalmához hozzátartozik a jogorvoslat elbírálására hivatott szervek eljárásának lefolytatása és a jogorvoslatban írtak érdemi vizsgálata {Indokolás [15]}.
Az AB szerint a Pp. 275. § (3) bekezdése mérlegelési jogkört biztosít a Kúriának, annak alkalmazására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az eljárási szabályok megsértésével meghozott ítélet érdemben a szabályok megtartása esetén is meghozható lett volna {Indokolás [20]}.
A Kúria abban az esetben sem léphet be a fellebbviteli bíróság hatáskörébe, ha az iratok alapján az a meggyőződése, hogy az elsőfokú bíróság megalapozott döntést hozott. A Kúria korlátozott tartalmú felülvizsgálati eljárása nem helyettesítheti a jellegében és érdemében más fellebbviteli eljárást egészében {Indokolás [21]}.

III.

1. A Pp. 360. § b) pontja értelmében „[h]a az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg.” A 361. § c) pontja A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:
c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja (...)”.

2. Az AB az Abh.-ban értelmezte a Pp. 275. § (3) bekezdésében szabályozott bírói mérlegelési szabadságot.  Úgy ítélte meg, hogy a perbeli esetben egészében a Kúria bírálta el a II. rendű alperes fellebbezésében foglaltakat. A rendes jogorvoslat azonban a fél számára olyan eljárási jogosultságokat foglal magában, amelyeket a felülvizsgálati eljárás nem biztosít. Az AB értelmezésében tehát a Kúria érdemi, az eljárást lezáró ítéletével megfosztotta a II. rendű alperest a rendes jogorvoslati úttól, noha a rendes és a rendkívüli jogorvoslat nem egymást helyettesíthető szakaszai a pernek.

3. Mindazonáltal a Pp. III.1. pontban hivatkozott rendelkezései értelmében a kúriai eljárás célja az Abh.-ban megfogalmazott alkotmányossági kritériumoknak az egyedi ügyre szabott keretek közötti érvényre juttatása.
Mivel az AB az Abh.-ban megsemmisítette a Kúria és a Fővárosi Bíróság ítéleteit, ezért a II. rendű alperes elsőfokú ítélettel szemben benyújtott fellebbezése elbírálatlan maradt.
A perbeli esetben a II. rendű alperes alapjogsérelme akkor nyer orvoslást, ha az eljárás folytatása mellett a másodfokú bíróság érdemben állást foglal az árverési vevő szerződés érvényességével kapcsolatos fellebbezési kérelmei, valamint tulajdonszerzése tekintetében is. A II. rendű alperes a másodfokú eljárásbeli jogait a Pp.-ben szabályozott keretek között gyakorolhatja.

4. Az eljárásra utasított Fővárosi Törvényszék a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 189. § (2) bekezdése alapján jogutódja a Fővárosi Bíróságnak.
A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. május 28.

Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró
Dr. Farkas Attila sk. bíró