Kpkf.37.552/2013/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. szeptember 27.

KÚRIA

Kpkf. 37.552/2013/2.

A Kúria a Fővárosi Bíróság 8.P.23.480/2011/3. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.200/2011/3. számú ítéletét megsemmisítő IV/2881-13/2012. AB határozat esetén követendő - hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/2881-13/2012. AB határozata alapján az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

I n d o k o l á s

1. Dr. Bodoky Tamás felperes 2011. június 11-én a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-a alapján elektronikus adatigénylést nyújtott be a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz (a továbbiakban: NEFMI). Kérte a Magyar Állami Operaház teljes körű gazdasági átvilágításáért felelős miniszteri biztos által az Operaház átvilágításával összefüggő jelentés kiadását. A NEFMI megtagadta a kérelem teljesítését arra hivatkozva, hogy a jelentés döntés-előkészítő irat, és döntés az Operaházzal kapcsolatban még nem született.

2. Ezt követően a felperes közérdekű adat kiadására kötelezés iránt indított pert a Fővárosi Bíróság előtt. A Fővárosi Bíróság 8.P.23.480/2011/3. számú – 2011. szeptember 28-án kelt – ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet – többek között – rámutatott, hogy a felperes által kért jelentés önmagában közérdekű adatnak nem minősül, legfeljebb közérdekű adatot tartalmazhat, azt azonban a felperes nem jelölte meg, hogy a miniszteri biztos jelentéséből - amelyről tudni lehetett, hogy a Magyar Állami Operaház teljes körű pénzügyi, gazdasági átvilágításával kapcsolatos jelentés - mivel kapcsolatos tény, adat megismerését szeretné. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.22.200/2011/3. számú – 2012. január 12-én kelt – ítéletében az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla kiemelte, hogy a felperes perbeli nyilatkozatában maga is úgy vélte, hogy az általa kért dokumentumnak van döntés előkészítő tartalma, és az alperes részben szintén ezzel védekezett. Az eljárt bíróság szerint ha a dokumentum egy részének van döntés előkészítő jellege – amit a felperes sem vitat -, illetőleg alapvetően erre szolgál, akkor az egész dokumentáció osztja ezt a minősítést. A ténymegállapítások és következtetések egyedi halmaza egységesen képezi az állapotfelmérést és a megoldások felvetését, és ebből a szempontból a teljes dokumentáció nem osztható részeire. A bíróság kifejtette, hogy a teljes és terjedelmes (600 oldalas jelentés) kiadására vonatkozó kérelem esetén, nem várható el az adatkezelőtől, hogy a teljes dokumentációt átvizsgálja abból a szempontból, hogy pontosan mi minősül személyes adatnak, közérdekű adatnak, esetlegesen szintén a megismerés gátját képező üzleti titoknak.

3. A felperes 2012. április 12-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. A támadott ítéleteket a felperes az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésébe foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot sértőnek tartotta. A felperes az Alkotmánybíróság előtt kifogásolta, hogy a támadott ítéletek nem jelölik meg pontosan, hogy a jelentés konkrétan milyen döntés megalapozását szolgálja, hanem csak általánosságban hivatkoznak kormányzati döntésekre, s így minősítik a jelentést döntés-előkészítő iratnak. Álláspontja szerint a vizsgálati jelentés nem egy konkrét döntés megalapozására szolgáló irat, vagyis nem egy „közbülső munkaanyag”, s ezért nem nevezhető döntés-előkészítő iratnak, ez már ugyanis maga a végeredmény. A támadott ítéletek tehát indokolatlanul hivatkoznak a döntés-előkészítő irat minőségre, s az ilyen általános jellegű hivatkozás révén megalapozatlanul teszik lehetővé a jelentésben foglalt közérdekű adatok megismerésének korlátozását.
A felperes kifogásolta továbbá, hogy az eljáró bíróságok a jelentés egészét döntés-előkészítő adatnak minősítik, s ezáltal automatikus nyilvánosságkorlátozásnak vetik alá.

4. A felperes indítványára az Alkotmánybíróság a IV/2881-13/2012. AB határozatában (Magyar Közlöny szám: 21/2013. (VII. 19.) AB határozat) megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság 8.P.23.480/2011/3. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.200/2011/3. számú ítélete Alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozata rendelkező része 2. pontjában alkotmányos követelményt is meghatározott. Ennek értelmében az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése és I. cikk (3) bekezdése alapján alkotmányos követelmény, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben került-e sor a közérdekű adatszolgáltatás megtagadására. E körben az eljáró bíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy az adatkezelő szerv nem korlátozta-e indokolatlanul a közérdekű adatokhoz való hozzáférést arra hivatkozva, hogy az igényelt adatokat az igénylő által meg nem ismerhető adatokkal együtt kezelik, miközben az utóbbiak felismerhetetlenné tételének nem lett volna akadálya.

5. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg. A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében - ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette - az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul.

6. Az Alkotmánybíróság döntésében kiemelte, hogy az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatokra főszabályként a nyilvánosság-elv vonatkozik. Ennek érvényesüléséhez szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését – proaktív módon, illetve adatigénylés alapján – biztosítsa. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alanya bárki lehet. Az Alaptörvény értelmében az információszerzéshez kötődő érdekeltség igazolása nem szükséges. Ennél fogva éppen a közérdekű adat kiadására kötelezett szervnek vagy személynek kell indokolnia az igényelt információ esetleges megtagadását.
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt az alapjog-korlátozás „feltétlenül szükséges” követelményének nem felel meg, ha egy adott dokumentumban szereplő összes közérdekű adat megismerését pusztán arra hivatkozással tagadják meg, hogy a dokumentum egy része nyilvánosság-korlátozás alá esik, a dokumentum egy részének döntés-előkészítő jellege van.

7. A Kúria a Pp. 361. § c) pontja alapján az Alkotmánybíróság IV/2881-13/2012. AB határozat nyomán az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszéket utasította új eljárásra és új határozat hozatalára, mivel az Alkotmánybíróság nemcsak a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét, hanem az elsőfokú bíróság döntését is megsemmisítette. A Kúria  megállapítja, hogy az új eljárás során – az Alkotmánybírósági határozat értelmében – a bíróságnak köteleznie kell az adatigénylést elutasító alperest (a NEFMI-t) arra, hogy az adatigényléskor folyamatban lévő eljárás pontos megjelölésével igazolja, hogy a jelentés valóban tartalmaz-e olyan adatot, amely konkrét döntés megalapozását szolgálja. Abból, hogy az igényelt adat döntés megalapozását szolgálja, önmagában még nem következik kényszerítően a közérdekű adat nyilvánosságtól történő elzárás. Az adatkezelő szerv vezetőjének döntésétől függ, hogy az ilyen adat kiadását megtagadja-e vagy sem. Amennyiben az adatkezelő szerv a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, ezt a IV/2881-13/2012 AB határozat rendelkező rész 2. pontjába foglalt alkotmányos követelmények érvényesülése érdekében megfelelően indokolni köteles. Ennek az indokolásnak egyrészt ki kell terjednie arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, másrészt arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. Fel kell továbbá hívni az adatkezelő alperest, hogy nem korlátozhatja a közérdekű adatokhoz való hozzáférést arra hivatkozva, hogy az igényelt adatokat az igénylő által meg nem ismerhető adatokkal együtt kezeli, miközben az igénylő által meg nem ismerhető adatok felismerhetetlenné tételének nincs akadálya.
Az alperes fentiek alapján meghozott új döntésének esetleges bírósági felülvizsgálata során – erre irányuló ismételt kereseti kérelem esetén – a bíróságnak ezen szempontok betartását is vizsgálnia kell.

A végzés ellen a jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2013. szeptember 25.

Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Molnár Ambrus sk. bíró

A kiadmány hiteléül:
tisztviselő