Kpkf.37.602/2015/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. július 1.

KÚRIA

Kpkf.IV.37.602/2015/3.

A Kúria az Alkotmánybíróságnak a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.809/2013/3. számú ítéletét megsemmisítő 19/2015. (VI.15.) AB határozata (alkotmánybírósági ügyszám: IV/1204-8/2014.) alapján követendő eljárás meghatározása tárgyában – hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria az Alkotmánybíróság 19/2015. (VI.15.) AB határozata alapján a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

1. Az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes gazdasági társaság egyik tehergépkocsija nemzetközi közúti árufuvarozói tevékenység keretében 2013. július 16-án kilépésre jelentkezett a röszkei határkirendeltség teherforgalmában. A kiléptetést megelőzően elvégzett tengelysúly-mérlegelés többletet mutatott, ezért a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 286.893 Ft túlsúlydíj, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága pedig 500.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A mérés eredményét a gépkocsivezető nem fogadta el, és újramérlegelést kért. Azonban erre csak az elsőfokú közigazgatási határozat kihirdetését követően, 6 és fél óra múltán kerülhetett sor oly módon, hogy a panaszos tehergépkocsiját a mérlegelésre váró sor végére állították.

Az ellenőrző mérlegeléskor kiállított mérési bizonylat tanúsága szerint a mérlegelés valamennyi tengely terhelését a megengedett határértéken belül állapította meg. A két mérlegelés között a gépjármű az átkelő területét csak a kamionsor végére történő beállás céljából és érdekében hagyta el, aminek kizárólagos oka az volt, hogy a hatóságok nem tették lehetővé a soron kívüli ellenőrző mérlegelés elvégzését. A gépjármű raktere az áru azonosságának biztosítása szempontjából a vámzárral egyenértékű ún. engedélyezett feladói zárral volt ellátva, amely a fuvarozás alatt mindvégig sértetlen maradt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága (a továbbiakban: Főigazgatóság) az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot változtatás nélkül helybenhagyta.

A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljárt Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.809/2013/3. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság az eljárásban azt vizsgálta, hogy az alperes (tehát a vámhatóság) a tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget tett-e.
A bíróság hivatkozott arra, hogy a felperes a mérőeszköz hitelességét, a mérés technológiai leírás szerinti elvégzését nem vitatta. A bíróság szerint, amennyiben a mérést hiteles eszközzel, a technológiai leírásoknak megfelelően végezték, a mérés téves eredményre nem vezethet, ezért a felperes szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványát elutasította. Elutasította továbbá a felperes tanúbizonyítási indítványát is, mert a tanúktól a mérés körülményeivel kapcsolatban releváns információ, tény nem várható. A bíróság szerint a 13/2010. (X.5.) NFM rendelet nem tartalmaz az ellenőrző mérlegelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezést. Ez viszont irreleváns az ügyben, mert a konkrét esetben eljárási szabálysértés, a mérést befolyásoló körülmény nem merült fel. A bíróság ezért figyelmen kívül hagyta a felperes hivatkozását – a két mérés közötti –   rakományigazítás hiányára, a szállítmányt igazoló dokumentumra és a szerb vámokmányra. 

2. A felperes az Alkotmánybírósághoz indítványt nyújtott be a bírósági ítélet Alaptörvény-ellenességének megállapítására. Az Alkotmánybíróság a 19/2015. (VI. 15.) AB határozatában megállapította, hogy a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.809/2013/3. számú ítélete Alaptörvény-ellenes és azt megsemmisítette. Hivatalból eljárva megállapította továbbá, hogy mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a tengelyterhelés ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett személy (ügyfél) számára a jogalkotó nem biztosította a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés] érvényesülését.

Míg a bíróság a jogerős ítéletben arra hivatkozott, hogy a felperes (az alkotmánybírósági eljárás indítványozója) a mérőeszköz hitelességét, a mérés technológiai leírás szerinti elvégzését nem vitatta (s a kereseti kérelemhez kötöttségből következően a bíróság ezt nem is vizsgálhatta), addig az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy az indítványozó (a felperes) eszköztelenné vált a bizonyítási eljárás során. Az Alkotmánybíróság szerint „perbeli jogosítványai olyan mértékben csorbultak, ami felveti az alkotmányos alapjogvédelem indokoltságát.” Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó (felperes) el volt zárva a hatékony bizonyítási eszközök igénybevételének lehetőségétől. Az alkotmánybírósági határozat a következőkre hivatkozott „[a] Bíróság által nyilvánosan tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint az indítványozó kifejezetten kérte szakértő kirendelését annak tisztázására, hogy a két mérés közötti eltérő eredmény miből adódik. Az indítványozó kifejtette, hogy nem vitatja a mérőműszer hitelességét, de azt is hozzátette, hogy a hitelesség nem jelenti a mérőműszer pontosságát. Állította, hogy a kamionsofőrnek lehetősége lett volna arra, hogy az ellenőrzést követően azonnal visszatolasson a mérleg elejére.”

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a bírói ítéletet a tisztességes eljáráshoz való jogba közvetlenül – s nem annak valamelyik konkrétumot (pl. pártatlanság, hatékony jogvédelem, ésszerű határidő stb.) tartalmazó rendelkezésébe – ütköztette, s ez alapján állapította meg az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmét.

3. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

A Pp. fenti rendelkezései alapján indult eljárásban – a 19/2015. (VI.15.) AB határozatából következően – a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.809/2013/3. számú végzésének megsemmisítése folytán el nem bírált bírósági felülvizsgálat maradt folyamatban.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. § c) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Az új eljárásban figyelembe kell venni, hogy az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség alapján felhívta a közlekedésért felelős minisztert, hogy jogalkotói feladatának 2015. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget. Amennyiben az így megalkotott új szabályozás a folyamatban lévő bírósági eljárásokra is vonatkozik, úgy annak figyelembevételével kell eljárni. Egyébiránt a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. § (2) bekezdésének és 19/2015. (VI.15.) AB határozat megállapításainak egyidejű érvényesítése folytán kell az ügyet az új eljárásban elbírálni. Így kell eljárni akkor is, ha az ügyet a bíróság 2015. szeptember hó 30. előtt bírálja el, vagy ha a jogalkotó nem tesz eleget határidőben jogalkotói kötelezettségének.

E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2015. július 1.

Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró