Kpkf.37.608/2015/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. július 10.

KÚRIA

Kpkf.IV.37.608/2015/2.

A Kúria az Alkotmánybíróságnak a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50.100/2013/4. számú végzését megsemmisítő 12/2015. (V.14.) AB határozata (alkotmánybírósági ügyszám: IV/00211/2014.) alapján követendő eljárás meghatározása tárgyában – hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria az Alkotmánybíróság 12/2015. (V.14.) AB határozata alapján a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

1. Az alkotmánybírósági eljárás indítványozója a jegyző építési engedélyről szóló határozata alapján szerzett tudomást arról, hogy közvetlen szomszédja részére a földhivatal telekcsoport-újraosztást engedélyezett az indítványozó ingatlanja előtti üres telken, melynek következtében az indítványozó ingatlanával közös telekhatáron három építési telek alakult. Az indítványozó sérelmezte, hogy a telekalakítási eljárásról őt nem tájékoztatták, az iratokba történő betekintését nem tették lehetővé.

A Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala elutasította az indítványozó kérelmét, döntését a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal helybenhagyta, ez utóbbi döntést a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50.100/2013/4. számú végzésében hagyta helyben. A bírósági döntés szerint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 9. § (2) bekezdése alapján az indítványozót nem illeti meg az ügyféli jogosultság, mert a telekalakítási eljárást a Korm. r. II/A. fejezete szabályozza, amely nem biztosít ügyféli jogosultságot a szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult számára a telekalakítási eljárásban, az indítványozó által hivatkozott § pedig e fejezeten kívül található. Az indítványozó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésének ügyfélfogalmára hivatkozva kérte ügyféli minőségének a telekalakítási eljárás vonatkozásában való megállapítását, kérelmét azonban a hatóságok és a bíróság arra hivatkozva tagadták meg, hogy a konkrét esetben a Korm. r. speciális szabályt állapít meg, és a Ket. ügyfélfogalma nem használható.

2. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a 12/2015. (V.14.) AB határozatában a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50.100/2013/4. számú végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt is megállapított, amely szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó követelmény, hogy a Ket. 15. § (1), (3) és (8) bekezdésének alkalmazása során a telekalakítási eljárással érintett telekkel közvetlenül szomszédos telek tulajdonosát is ügyfélnek kell tekinteni.

Az Alkotmánybíróság szerint már a telekalakítás során is felmerülhet olyan körülmény, amely a telekalakítással érintett telekkel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy az azzal rendelkezni jogosult számára hátrányos következménnyel járhat. Az Alkotmánybíróság  idézte az indítványozó hivatkozását arra, hogy a terepszintnek a megemelése következtében ingatlanja hidrológiai viszonyai várhatóan megváltoznak, ami hátrányos lehet családi házas és művelés alá is vont kertes ingatlanára. Ez az állapot a teleknek az engedély alapján az építéshez való kialakítása folytán állhat be. Az Alkotmánybíróság szerint ilyenkor már a telekalakítási eljárásban felmerülhet olyan jogos érdek, ami indokolttá teszi az indítványozó számára, hogy ügyfélként részt vehessen az eljárásban és előadhassa érveit, illetve hogy jogorvoslattal élhessen a számára jogtalan hátrányt jelentő közigazgatási döntéssel szemben.

3. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

A Pp. fenti rendelkezései alapján indult eljárásban – az Alkotmánybíróság 12/2015. (V. 14.) AB határozata nyomán – a Kúria megállapította, hogy a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50.100/2013/4. számú végzésének megsemmisítése folytán el nem bírált bírósági felülvizsgálat maradt folyamatban.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. § c) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak a 12/2015. (V. 14.) AB határozatba foglalt alkotmányos követelmény alapján kell eljárni, s megfelelő döntést hozni.

E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2015. július 1.

Dr. Molnár Ambrus sk. a tanács elnöke,

Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,

Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró