Kpkf.37.658/2015/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. szeptember 3.

KÚRIA

Kpkf. IV.37.658/2015/2.

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.Kpk.46.411/2013/10. számú végzését megsemmisítő 3124/2015 (V. 14.) AB határozat (IV/1021-11/2014. AB határozat) esetén követendő - hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot az Alkotmánybíróság 3124/2015. (VII. 9.) AB határozata alapján a 34.Kpk.46.411/2013. számú nemperes eljárásban a GVH végzésének késedelmi pótlék végrehajtása elrendelésére vonatkozó részében új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

1. A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH)  Versenytanácsa 2009. január 29-én kelt határozatával a panaszost – más gazdálkodó szervezetekkel együtt - egymilliárd-kétszázmillió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, amelynek a panaszos 2009. július 24-én eleget tett. Ezt követően a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) előtt kezdeményezte a határozat bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítéletet, amely a közigazgatási határozat bírság megfizetésére kötelező rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. A közigazgatási szerv a jogerős ítéletben foglaltaknak megfelelően a bírság jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegét a panaszosnak 2011. október 26-án visszafizette.

A Kúria az előtte megindított felülvizsgálati eljárásban 2013. szeptember 10-én kelt ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a panaszos keresetét elutasította. Erre tekintettel a panaszos a versenyfelügyeleti bírságot 2013. szeptember 10-én – a részére megfizetett kamatok nélkül – ismételten befizette.

2. A GVH végzésével elrendelte a megfizetett versenyfelügyeleti bírság összege után 2011. október 27. napjától kezdődően a teljesítésig, 2013. szeptember 10-éig fizetendő késedelmi pótlék, valamint a panaszos részére – a kúriai ítélet értelmében – tartozatlanul megfizetett kamatok végrehajtását.

A panaszos nemperes eljárásban kérte a végrehajtást elrendelő végzés bírósági felülvizsgálatát.
A Bíróság a kérelmet végzésével érdemben elutasította. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) 89. § (2) bekezdése és 76. § (4) bekezdés d) pontja értelmezésével  a késedelmi pótlék jogi karakterét a mulasztás objektív jogkövetkezményeként határozta meg. Megállapította, hogy a Kúria ex tunc hatályú ítélete folytán a panaszosnak objektíve keletkezett pótlékfizetési kötelezettsége arra az időszakra, amely alatt nem a kérelmezett birtokában volt a versenyfelügyeleti bírság összege.
A Bíróság a közigazgatási határozatot a kérelmezett által kifizetett kamat végrehajtása tekintetében is megalapozottnak ítélte.

3. Az Alkotmánybíróság a bírói végzést a késedelmi pótlék (3.a.) és a panaszos részére visszafizetett kamat (3.b.) kérdésében vizsgálta, de csupán a késedelmi pótlék tekintetében minősítette alaptörvény-ellenesnek.

3.a. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a késedelmi pótlék fizetésének kötelezettségét a perbeli körülmények között nem állapítja meg egyértelmű törvényi szabály, ezért ez a kötelezettség a bíróság törvényértelmezéséből következik. Amennyiben a bírói törvényértelmezés alaptörvény-ellenes, úgy a perbeli körülmények között a panaszost ez a kötelezettség nem terheli.

Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a Tptv. és a Ket. szerinti késedelmi pótlék jogi karakterét. A bírósággal szemben megállapította, hogy az nem egyszerűen az idegen pénz használatának ellenértéke, hanem az állam által előírt joghátrány a pénzfizetési kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmaradása miatt {Indokolás [23]-[26]}.

Az Alkotmánybíróság a tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos úgy a versenyhatóság mint a Bíróság minden döntésének  határidőben eleget tett, e tekintetben mulasztás nem terheli. Ezért a perbeli esetben a kúriai ex tunc hatályú döntés, azaz lényegében a jogérvényesítés ténye az, ami a késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettség keletkeztette a felperes számára. Figyelemmel a pótlékfizetési kötelezettség jogi karakterére és a perbeli eset tényállására az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kúriai döntés ex tunc hatálya nem érvényesülhet korlátlanul {Indokolás [30]-[31]}.

Ilyen előzmények után fordult rá az Alkotmánybíróság az alapjogi értelmezésre:
Megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése a bírósághoz fordulás jogát alapjogként ismeri el, amely a hatékony és valós jogorvoslást jelenti a panaszos számára. Amennyiben a keresetindítás joga azzal az utólagos, jogkövető magatartással sem kivédhető jogkövetkezménnyel jár, hogy a végső fokon sikertelen keresetindítás szankciót von maga után, úgy az a bírósághoz fordulás jogát korlátozza. Mivel az Alkotmánybíróság nem látott olyan okot, amely e korlátozást szükségessé tette volna, ezért a bírói döntésben megnyilvánuló ezen korlátozást alaptörvény-ellenesnek ítélte {Indokolás [38]-[40].

3.b. Az Alkotmánybíróság a GVH által kifizetett kamat funkcióját kárátalányként jelölte meg, amelyet az állam fizet meg a panaszosnak a közigazgatási szerv bíróság által megállapított jogsértő hatósági aktusa esetére.

Ebben a kérdésben – a panaszos indítványához szorosabban kötődve – az Alkotmánybíróság nem látta meglapozottnak a jogállamiság, jogbiztonság elvének sérelmét (alkotmányjogi panasz keretében ezt az alkotmányos alapot már a korábbiakban kizárta). Ugyanakkor fontos megállapítást tett annak leszögezésével, hogy a kamat visszafizetésére irányuló eljárást aszerint kell megítélni, hogy az a panaszos jogvitás ügyének érdemi, valódi jogorvoslatot garantáló eljárási keretet jelent-e {Indokolás [56]}. Mivel a végrehajtási eljárásban meghozott közigazgatási végzés bíróság előtt vitatható volt, és a bíróságnak csupán jogkérdésben kellett döntenie, amelynek lehetősége a tények birtokában adott volt, ezért önmagában az a tény, hogy a kamat GVH általi visszakövetelésére nem peres eljárásban, hanem a végrehajtás keretei között került sor, nem eredményezett alaptörvény-ellenességet.

4. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 361. § c) pontja értelmében „[a] Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz: (…) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el;”. A Pp. 361. § d) pontja szerint „[h]a az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.”

5. Az Alkotmánybíróság a GVH végrehajtást elrendelő és a késedelmi pótlékot 2011. október 27. és 2013. szeptember 10. között felszámító határozatát nem semmisítette meg [Abtv. 43. § (4) bekezdés].

Az alkotmánybírósági határozat folytán elbírálatlan maradt azonban a panaszos GVH végzésének késedelmi pótlék végrehajtására vonatkozó rendelkezésére irányuló kérelem.
Ezért a Kúria a Pp. 361. § c) pontja alapjában kapott hatáskörében eljárva a Bíróságot ebben a körben utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. A Bíróságnak az új eljárásban az Abtv. 43. § (3) bekezdésére figyelemmel kell eljárni.

A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárta ki.

Budapest, 2015. július 17.

Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró