Kpkf.38.034/2015/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. december 9.

Kúria

Kpkf.IV.38.034/2015/2.

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.Kpk.45.810/2014/2. számú végzését megsemmisítő 30/2015.(X. 15.) AB határozat (IV/1514/2014. AB határozat) esetén követendő – hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria az Alkotmánybíróság 30/2015. (X. 15.) AB határozata alapján 27.Kpk.45.810/2014. számú ügyben mellőzi a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új eljárásra utasítását mellőzi.

Értesíteni rendeli a Budapesti Rendőr Főkapitányságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldésével.

A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: FKMB) 27.Kpk.45.810/2014. számú nemperes eljárásában vizsgálta felül a Budapesti Rendőr Főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) 01000/27040-4/2014. ált. számú közigazgatási határozatát. A rendőrhatósági határozat tilalmazta a 2014. június 16-ára, a Budapest, Markó utca 25. előtti járdaszakaszon 50-200 fő részvételével, 9 és 16 óra közötti időre bejelentett gyülekezés megtartását.

[2] A FKMB a szervező által benyújtott kérelmet 27.Kpk.45.810/2014/2. számú végzésével elutasította. A FKMB nem ítélte jogsértőnek azt, hogy a BRFK a 15/1990. (V. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján nem folytatott le egyeztetést a szervezővel.

[3] A FKMB végzésével szemben a rendezvény szervezője alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróság előtt.

[4] Az Alkotmánybíróság határozata [24]-[26] bekezdéseiben felhívta korábbi határozatait a gyülekezéshez való alapjog jelentőségét illetően, [27]-[30] bekezdéseiben pedig a gyülekezéshez való jog korlátozására vonatkozó szükségesség-arányosság teszt szabályaira emlékeztetett. Megállapította, hogy a Gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) előzetes tiltást tartalmazó két esetkörének megvalósulása szigorú mérce szerint ítélendő meg.

[5] A testület szerint a Gytv. 8. § (1) bekezdése a bíróságok zavartalan működésének „súlyos megzavarása” a gyülekezéshez való jog szükséges korlátozását jelenti. Automatikusan azonban a rendőrség és a bíróság nem alkalmazhatja a bejelentés tudomásul vétele kapcsán meghozandó döntésében. Arányossági tesztként az Alkotmánybíróság annak mérlegelését írta elő a rendőrség és a felülvizsgálatot végző bíróság számára, hogy a bejelentett rendezvény valóban súlyosan zavarja-e meg a bíróság működését. Ennek megítéléséhez valamennyi ténybeli körülmény, különösen a gyülekezés tervezett helyszínének gondos mérlegelése szükséges.

[6] A rendőrség a közigazgatási hatósági eljárás törvényi szabályai alapján, hivatalból állapítja meg a tényállást, amelynek egyebek mellett a tisztázását szolgálja az R. szerinti egyeztetés a szervezővel. Az egyeztetés alkotmányossági indoka tehát a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozásához, a tiltás esetköréhez kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság határozata szerint tehát az egyeztetés R. szerinti szabályai a gyülekezéshez való jog gyakorlásának garanciáját jelentik.

[7] Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata értelmében a konkrét ügyben a BRFK és a felülvizsgálati eljárásában a FKMB automatikusan és a körülmények mérlegelése nélkül alkalmazta a Gytv. 8. § (1) bekezdését, figyelmen kívül hagyták a „súlyossági mércét”. Ezért határozataikkal alaptörvény-ellenesen korlátozták az alapjoggyakorlást. Az Alkotmánybíróság határozata [50]-[52] bekezdéseiben konkrét útmutatást adott a tiltó okok felmerülése esetére az egyeztetés lefolytatását, a rendőrség határozatának meghozatala során mérlegelendő szempontokat illetően.

[8] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 361. § c) pontja értelmében „[a] Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz: (…) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően – a d) pontban foglalt kivétellel – az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el;”. A Pp. 361. § d) pontja szerint „[h]a az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.”

[9] Tekintettel a Pp. 361. § d) pontjára, a Kúria a határozat megküldésével értesíteni rendeli a BRFK-t, valamint az indítványozót az Alkotmánybíróság határozatáról.

A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárta ki.

Budapest, 2015. november 24.

Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke,
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt sk. bíró