Kpkf.38.086/2016/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. december 15.

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kpkf.IV.38.086/2016/2.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
                        dr. Molnár Ambrus bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 36.P.90.562/2014/18. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria  a 16/2016. (X. 20.) AB határozat alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság 36.P.90.562/2014. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság jogerős ítéletében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) 36.P.90.562/2014/18. számú ítéletét, amely az eseményt biztosító készenléti rendőr képmáshoz fűződő személyiségi jogának megsértéseként értékelte azt, hogy a 2012. június 15-én végrehajtó által foganatosított végrehajtási cselekményről készült amatőr felvétel 2013. április 18-áig, a rendőr hozzájárulása nélkül elérhető volt a világhálón. A PKKB az Alkotmánybíróság időközben meghozott 28/2014. (IX. 29.) AB határozatának (a továbbiakban: Abh.) ismeretében arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az adott megjelenítésben nem volt közszereplő, ami miatt képmásának engedélye nélkül való felvétele és felismerhető módon történt közzététele jogsértőnek minősült.
A bíróság elsődleges érve szerint az eljárásában a Kúria 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi (a továbbiakban: BKMPJE 1.) határozata volt az irányadó, az Abh. pedig – mivel a jogegységi határozatot nem érintette és egy konkrét egyedi döntést semmisített meg –, nem kötötte a bíróságot. Ennek ellenére mérlegelte az Abh.-ban foglalt elvi tételeket, és megállapította, hogy a „közhatalom gyakorlásának módja akkor tart közérdeklődésre számot, ha annak során az eljárási szabályokat nyilvánvaló módon megszegik”, valamint ha az az egyedi kiemelés nélküli, a tömegrendezvények biztosításában való részvételben nyilvánul meg.

[2] Az alperesi indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék szerint az 1/2015. BKMPJE (a továbbiakban: BKMPJE 2.) és az Abh. sem volt irányadó a folyamatban lévő ügyben, mivel azok a perben megítélendő magatartások tanúsításakor még nem születtek meg.
Az alperes alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Az Alkotmánybíróság a panaszt megalapozottnak ítélte. Döntését azzal indokolta, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor a PKKB számára az Abh. már ismert volt, a jogerős ítélet meghozatala idején pedig már a BKMPJE 1.-et hatályon kívül helyező BKMPJE 2. is közzétételre került. A BKMPJE 1. hatályon kívül helyezésével a bíróságok ismét a jogszabályok közvetlen alkalmazásával, az Abh.-ban foglalt tételek megfelelő figyelembe vételével tudtak dönteni az egyedi ügyekben.
Az Alkotmánybíróság érdemi érvei szerint az adott ügy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdése az volt, hogy a bíróság eleget tett-e annak az alkotmánybírósági felszólításnak, hogy „a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel” feloldja (Abh., Indokolás [44]). Utalva az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 39. § (1) bekezdésére megállapította, hogy az Alkotmánybíróság határozata közzétételével mindenkire, így a perben szereplő felek és az ítéletet hozó bíróság számára is kötelező volt.

[3] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a BKMPJE 2. meghozatalával elhárult az akadály az alkotmánybírósági határozat érvényesülése útjából, a PKKB és a Fővárosi Törvényszék a Kúria intencióját is figyelmen kívül hagyva, szűken, megszorítóan értelmezte az Abh.-t.

[4] Az Abh. Indokolás [43] bekezdése értelmében a rendőri intézkedésről készült képfelvétel nyilvánosságra hozható, ha nem öncélú. Nem öncélú a nyilvánosságra hozatal, ha a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatásnak, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül. A végrehajtási cselekményről készült felvétel – szemben a PKKB és a Fővárosi Törvényszék jogértelmezésével – a jelenkor eseményéről szóló tájékoztatás. Pusztán az, hogy valamely tevékenység a múltban is fellelhető volt, annak jelenkori eseményként való figyelembevételét nem gátolhatja. Az a körülmény, hogy évszázadok óta folyik állami segítséggel végrehajtás, még nem mossa el a jelenkori érdeklődést a jelenben lefolytatott cselekményekkel kapcsolatban, és az Abh. alapján az Alaptörvény IX. cikke sem volt értelmezhető ilyen megszorító módon.

[5] A közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás tekintetében az Alkotmánybíróság a sajtó demokratikus társadalomban kifejtett és több, hatásában továbbélő korábbi határozatában kimunkált „házőrző kutya” szerepére mutatott rá. A sajtó ezért a jelenkor közérdeklődésre számot tartó eseményeiről akkor is közvetíthet, ha azok semmilyen jogellenességet nem tartalmaznak. Másrészt, a „házőrző kutya” szerep sem volna betölthető, ha a sajtó az egyébként jogszerű cselekményekről, történésekről ne tudósíthatna szabadon.

[6] Mindezek miatt az Alkotmánybíróság határozata értelmében az Alaptörvény IX. cikkével összeegyeztethetetlen volna a képmás nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos olyan bírósági értelmezés, amely kizárólag akkor tenné a felvétel készítését, illetve felismerhető módon való közzétételét jogszerűvé, ha az intézkedésre vonatkozó „eljárási szabályok nyilvánvaló” megszegését dokumentálják. Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság úgy értelmezte a képfelvétel közzétételével kapcsolatos jogi helyzetet, hogy „[m]indaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. Valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható.” (Abh., Indokolás [42])

[7] Az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos értelmezési tartomány megjelöl számos olyan kivételt, amely a sajtószabadsággal való visszaélés alá esik (ilyen pl. az öncélú közzététel), illetve amikor a sajtószabadság más oknál fogva meghajol az emberi méltóság védelme előtt (ilyen pl. az egyébként közérdeklődésre számot tartó eseményről készült felvétel körében a megsérült rendőr szenvedését megörökítő felvétel).

[8] Végül az Alkotmánybíróság a bíróságok által elvégzendő mérlegelés szempontjairól, főszabályáról is állást foglalt az Abh.-ban azzal, hogy az általános hatáskörű bíróságoknak a Ptk. mellett az értelmezésnél az Alaptörvényre is figyelemmel kell lenniük. „[...] A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatásához kötődik.” (Abh., Indokolás [44]) Az Alkotmánybíróság ezt az alkotmányos jelentőségű, de bírósági hatáskörbe tartozó jogszabály-értelmezést – alkotmányos jogállásával összhangban – nem végezte el határozatában a PKKB és a Fővárosi Törvényszék helyett.

A döntés indokolása

[9] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[10] A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[11] Az eljárás folytatását illetően a PKKB-t kellett új eljárásra és új határozat hozatalára utasítani.

[12] A konkrét ügyhöz kapcsolódóan, érdemben az Alkotmánybíróság azt rótta fel a bíróságoknak, hogy a tárgykörben meghozott, az Abh.-ban kifejtett alkotmányos értelmezést leszűkítő módon kezelték, ezért azt nem látták alkalmazhatónak a konkrét ügy tényállási keretei között.

[13] Utalni kell arra is, hogy a Kúria a Pp. XXIV. fejezetében kapott hatáskörében eljárva meghozott Kpkf.IV.38.031/2014/2. számú határozatában már meghatározta az alaptörvény-ellenesnek minősített bírói gyakorlat és az alkotmánybírósági értelmezés közötti különbségeket. Eszerint a bíróságok lényegében fenntartották azt a korábbi, általánosan és hosszú évek gyakorlatával érvényesített jogértelmezést, amely a szolgálatban álló – nem csak a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó szolgálatot értve ezalatt – rendőrt nem tekintette a közhatalom-gyakorlásban önkéntesen részt vállaló személynek és ezért előnyben részesítette a magánautonómia védelmét a tájékoztatás szabadságával szemben. Emellett a bírói gyakorlat nem tekintette a rendőri képmás közlését a közéleti eseményekről szóló tájékoztatás szükségszerű részének sem.

[14] A bírói gyakorlat és az alkotmánybírósági értelmezés tekintetében az ellentmondás abban áll, hogy az Alkotmánybíróság a közéleti szereplők kategóriájához közelítette a rendőrt, mert álláspontja értelmében a rendőr is saját döntésénél fogva, megszerzett közhatalma révén, alakítólag vesz részt a politikai közösség életének formálásában. Ezért alap és alanyi jogai korlátozásakor többet kell elviselnie a hétköznapi emberekhez képest. A magánjogi szabályozáson túl, az Alkotmánybíróság más megvilágításban, tágabb, az egész politikai közösség érdekei szerint vizsgálta a rendőr személyiségi jogainak korlátozását és arra jutott, hogy meghatározott körülmények között a politikai közösség tájékoztatásához nagyobb érdek fűződik, mint a rendőri személyiségi jogok teljes körű védelméhez.

[15] Az Alkotmánybíróság ellentmondást nem tűrő hangsúlyt helyezett határozata egészének követésére. Ezért a PKKB-nak a megismételt eljárásban az Abh. és az Alkotmánybíróság 16/2016. (X. 20.) AB határozatában foglaltakból és abból a tényből kell kiindulnia, hogy a végrehajtási cselekményről készült felvétel a jelenkor eseményéről szóló tájékoztatás, amely a szolgálatot teljesítő rendőr képmáshoz fűződő jogainak korlátozására alkalmas körülmény.

Záró rész

[16] E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. december 7.

dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Molnár Ambrus sk. bíró