Kpkf.IV.37.618/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2014. július 9.

Kúria

Kpkf.IV.37.618/2014/2.

A Kúria az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kfv.III.37.765/2012/7. számú ítéletét megsemmisítő 15/2014. (V. 13.) AB határozata (belső ügyszám: IV/01452/2013.) alapján követendő eljárás meghatározása tárgyában - hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria az Alkotmánybíróság 15/2014. (V. 13.) AB határozata nyomán a  felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el.

I n d o k o l á s

A jelen eljárás alapjául szolgáló ügyben Pilisvörösvár Város Önkormányzata a 16/2007. (VII. 16.) számú rendeletével elfogadott Pilisvörösvár Szabadidő-központ Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban:HÉSZ) Vt-3 övezetből Vt-8 övezetbe sorolta Pilisvörösvár belterület 7732 hrsz-ú, természetben a Szent Erzsébet u. 129. címen fekvő kivett ipari terület megnevezésű 1 ha 669 m2 területű ingatlant, amelynek az átsoroláskor tulajdonosa egy perben nem álló ingatlan-lízing részvénytársaság volt.

Az átsorolt övezetben a telekmegosztási lehetőségek korlátozottak, csak a közérdekű célú építés a megengedett, a régi HÉSZ szerinti lakóépületek, illetve kereskedelmi és szolgáltatási jellegű építmények építése nem lehetséges.

Az adott ingatlant lízingelő gazdasági társaság (a Kúria előtti per II. r. felperese, az alkotmánybírósági eljárás indítványozója) a lízingelt ingatlan értékcsökkenése miatt 2007. november 20-án kártalanítási igénnyel, illetve eladási ajánlattal fordult az önkormányzathoz, majd 2008. február 20-án korlátozási kártalanítás iránti kérelmet adott be a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalhoz (jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal I. r. alperes), és kérte, hogy az állapítson meg számára 112.024.500 Ft pénzbeli kártalanítást, valamint annak 2007. augusztus 1-jétől a HÉSZ hatályba lépésétől a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatait.

A gazdasági társaság 2001. szeptember 28-i pénzügyi lízingszerződés alapján 2001. október 12-én az ingatlan birtokosa, az ingatlan tulajdonosává 2009. december 17-től  vált. A korlátozási kártalanítási igényt, még tulajdonossá válása előtt, 2008. február 20-án nyújtott be.

Az ügyben eljárt hatóság megállapította a kártalanítás jogalapját és a lízingbe vevő részére 62.680.375.- Ft kártalanítást állapított meg, melynek megfizetésére Pilisvár Város Önkormányzatát (I.r. felperest) kötelezte.

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 9.K.26.840/2010/59. számú ítéletében a jogalapot fennállónak vélte. Kimondta, hogy amennyiben a kárveszély a lízingbe vevőt terheli, akkor a kár bekövetkeztekor az igényérvényesítés is őt illeti meg: a lízingbe adó ugyanis a lízingdíjat a lízingszerződés megkötésekor fennálló ingatlanforgalmi állapotnak, értéknek megfelelően számolta ki, ezért amennyiben az ingatlan jellemzőiben változás következik be, akkor a lízingbe vevő jogosult érvényesíteni a változásból eredő károkat és hasznokat.
A Törvényszék azonban a hatósági határozatot hatályon kívül helyezte, és az I.r. alperest új eljárás lefolytatására kötelezte az összegszerűséggel kapcsolatos szakvélemény nem megfelelő figyelembe vétele miatt.

A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a Kfv.III.37.765/2012/7.számú ítéletében mind a törvényszék ítéletét, mind a hatóság határozatát hatályon kívül helyezte (új eljárásra nem kötelezett). A Kúria rámutatott, hogy mivel a lízingbe vevő az ingatlan tulajdonjogát 2009. december 17-én szerezte meg – azaz mind az övezeti átsorolás (2007. augusztus 1-én), mind a korlátozási kártalanítás iránti kérelem benyújtása (2008. február 20-án) után – ezért nem jogosult az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (1) bekezdése alapján kártalanításra. Az Étv. e szabálya szerint korlátozási kártalanítás csak a tulajdonost és a haszonélvezőt illeti meg, a pénzügyi lízingbe vevőt nem.

Az Étv. 30. § (1) bekezdésének a Kúria által alkalmazott szövege szerint: ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása), vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt, kártalanítás illeti meg.

A Kúria döntésével szemben a lízingbe vevő alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a 15/2014. (V.13.) AB határozatában  (belső ügyszám: IV/01452/2013.) a Kúria Kfv.III.37.765/2012/7. számú ítéletét megsemmisítette. A határozat alkotmányos követelményt állapított meg, amely szerint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése alapján  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése alkalmazása során az ott szabályozott korlátozási kártalanítás a tulajdonosokkal azonos feltételekkel tulajdoni várományosként a pénzügyi lízingbe vevőt is megilleti.

Az Alkotmánybíróság a kúriai döntés megsemmisítése és az alkotmányos követelmény megállapítása mellett az Étv. 30. § (1) bekezdése Alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg. A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében - ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette - az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul.

A Pp. fenti rendelkezései alapján a hivatalból indult eljárás során a Kúria az Alkotmánybíróság 15/2014. (V. 13.) AB határozata nyomán elrendelte, hogy a Kfv.III.37.765/2012/7. számú ügyben eljárt felülvizsgálati tanács a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.

Budapest, 2014. július 2.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó s.k. bíró