Tájékoztató a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzéséről energiaügyben az „érintett fél” fogalmáról egy üzemi és kereskedelmi szabályzatot jóváhagyó illetve annak tartalmát megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. október 29.

Kfv.III.37.502/2012.

A rendszerirányító, az alperesi szabályozó hatóság határozatával jóváhagyott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatának (a továbbiakban: ÜKSZ) 8.5.3.1.g. pontja szerint az egy évnél hosszabb távú kapacitásigényeket a beérkezések sorrendjében bírálja el. Amennyiben a szabad kapacitás rendelkezésre áll és nyilvántartásba kerül az igény az elbírálást követően, a hosszú távú kapacitásra vonatkozó szerződést a rendszerirányító megköti.

A rendszerirányító írásban bejelentette az alperesi szabályozó hatóságnak, hogy a betáplálási pontra több hosszú távú, egy gázévnél hosszabb időre szóló kapacitás-lekötési igény érkezett a felperestől, amelyek jelentősen meghaladják a rendelkezésre álló szabad kapacitást. A bejelentésre tekintettel az alperesi szabályozó hatóság a fenti jóváhagyó határozatát módosító határozatával akként módosította, hogy a rendelkező részben arra kötelezte a rendszerirányítót, hogy a perbeli gázév hosszú távú kapacitás-lekötései során a vezeték szabad kapacitására vonatkozó igények kielégítésénél úgy járjon el, hogy az egy évnél hosszabb időszakra szóló igények adott gázévre eső részének lekötését tegye lehetővé a vezeték szabad kapacitásának meghatározott százalékáig az ÜKSZ 8.5.3.1. g. pontja szerint eljárva, azaz az igények beérkezésének sorrendje szerint, illetve a vezeték szabad kapacitásának a maradék százalékát köteles fenntartani a gázévi éves lekötések folyamatához.

A módosító határozat rendelkező részében az alperes visszavonta a fenti határozattal jóváhagyott ÜKSZ 8.5.3.1. g pontjának jóváhagyását és előírta, hogy a hosszú távú kapacitásallokációra, valamint a tényleges lekötésekre az új gázévvel kezdődő időszakokra az átdolgozott feltételeknek megfelelően kerüljön sor. A határozatban az alperes arra kötelezte a rendszerirányítót, hogy az ÜKSZ-nek a hosszú távú kapacitás lekötésekről szóló 8.5.3.1. fejezetét a földgázkereskedők bevonásával dolgozza át és 90 napon belül nyújtsa be jóváhagyásra. A módosító határozatot az alperesi szabályozó hatóság azzal indokolta, hogy az ÜKSZ egy évnél hosszabb időtartamú kapacitás-lekötést szabályozó eljárása, azaz a „torlódáskezelési eljárás” sérti a piaci verseny fejlődését és az új piaci belépők piacra lépésének elősegítésére vonatkozó törvényi követelményeket, ezért azt hivatalból vissza kellett vonni.

A felperes keresetében kérte a módosító határozat egyes pontjainak hatályon kívül helyezését. Kereshetőségi jogát a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 110. §-ának (3) bekezdésére alapította, amely szerint a jóváhagyott ÜKSZ vonatkozó előírásait az engedélyesek, a földgáztermelők, rendszerhasználók és a felhasználók kötelesek betartani. Közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége pedig az, hogy hosszú távú kapacitásigényt nyújtott be a vezeték kapacitására vonatkozóan. Konkrét és egyedi jogsérelmet okozott számára az, hogy az alperes módosító határozatával a közte és a rendszerirányító közti szerződéskötési folyamatba avatkozott be, és megakadályozta, hogy az igénye benyújtásakor hatályos ÜKSZ szabályozás alapján korlátozástól mentes hosszú távú kapacitás-lekötési szerződés jöjjön létre. A határozat sértette a Get. 110. § (3) és (4) bekezdéseit, a 126. § d) és g) pontjait, a Ket. 1. § (4) bekezdését, de a jogállamiság alapvető követelményét, a jogbiztonság elvét is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét a kereshetőségi jog hiányára hivatkozással elutasította, melyet a másodfokú bíróság helyben hagyott. Az ítéletek rámutattak, hogy a felperesnek igényérvényesítési lehetősége akkor van, ha a határozat támadott rendelkezésével, illetve a megjelölt jogszabálysértéssel összefüggésben van közvetlen jogi érintettsége (kereshetőségi jog). Hivatkoztak arra a közigazgatási bírói gyakorlatra, amely szerint a gazdasági érdekeltség közvetlen jogi érdeknek nem minősíthető. Utalt arra a bíróság, hogy a felperes szolgáltatói szerződést, vagy a források biztosítására megkötött megállapodást nem mutatott be,a rendszerirányítóval szerződést nem kötött, a határozat kizárólag a rendszerirányítóra vonatkozott. Mivel a felperes nem szerződéses partnere a rendszerirányítónak, ezért nincs arról szó, hogy akár nevesítés nélkül, de rá is vonatkozna a határozat rendelkezése.

Az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelem került benyújtásra.

A Kúria 2013. július 2-án kelt végzésében az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte az alábbi kérdésekben:

1. A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 2003. június 16.-i 2003/55 EK irányelv (továbbiakban 2003-as irányelv) 25. cikkében foglalt jogorvoslatra jogosultak körét meghatározó szabályok alkalmazandók-e egy az irányelv hatálya alatt született hatósági határozat esetében, vagy figyelembe kell venni a folyamatban lévő bírósági peres eljárásban, a per alatt hatályba lépett a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2009 július 13.-i 2009/73/EK irányelv 41. cikkében (továbbiakban 2009-es irányelv) foglalt szabályokat, figyelemmel ezen irányelv 54. cikk (1) bekezdés második bekezdésére, amely szerint ezeket a rendelkezéseket 2011. március 3. napjától kell alkalmazni.

2. Amennyiben a 2009-es irányelvet kell alkalmazni, akkor a 2009-es irányelv 41. cikk (17) bekezdése értelmében „érintett félnek” tekinthető-e egy üzemi és kereskedelmi szabályzatot jóváhagyó illetve annak tartalmát megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során a perbeli eset szerinti gazdasági érdekkel rendelkező kereskedői engedélyes, avagy érintett félnek csak a szabályzat jóváhagyásra való benyújtására jogosult rendszerirányító minősül?

3. Amennyiben a 2003-as irányelv alkalmazandó, akkor a perbeli eset szerinti Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyása illetve módosítása a kapacitáslekötési igények elbírálására vonatkozó részében a 25. cikk (5) vagy (6) bekezdése alá tartozó esetkörnek minősül-e?

4. Amennyiben a 2003-as irányelv 25. cikk (6) bekezdése alá tartozó esetről van szó, „érintett félnek” tekinthető-e egy üzemi és kereskedelmi szabályzatot jóváhagyó illetve annak tartalmát megállapító határozattal szembeni jogorvoslat során a perbeli eset szerinti gazdasági érdekkel rendelkező kereskedői engedélyes, avagy érintett félnek csak a szabályzat jóváhagyásra való benyújtására jogosult rendszerirányító minősül?

5. Hogyan kell értelmezni a 2003-as irányelv 25. cikk (11) bekezdését, amely szerint az (5) és (6) bekezdésben említett panaszok nem sérthetik a jogorvoslatra vonatkozó közösségi vagy nemzeti joggyakorlatot, ha a fenti kérdésekre adott válaszokból az következne, hogy nemzeti joggyakorlat szigorúbb feltételekhez köti a jogorvoslat gyakorlását, mint ahogy az az irányelv rendelkezéseiből, vagy a közösségi joggyakorlatból következne?

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.

Budapest, 2013. október 29.

A Kúria Sajtótitkársága