Tájékoztató a Kúria Mfv.I.10.072/2013. számú ügyben hozott, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező végzéséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. június 14.

A felperes 2005. július 18-ától köztisztviselőként állt az alperes alkalmazásában. A jogviszonya a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 76. § (1) bekezdés alapján kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át.

Az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján, indokolás nélkül a 2011. május 25-én közölt felmentéssel megszüntette.

A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását azért kérte, mert az Alkotmánybíróság (AB)  a 8/2011. (II.18.) AB határozatával 2011. május 31-ével megsemmisítette a Ktjv. 8. § (1) bekezdés  a) pontját, másrészt a felmentési jog gyakorlása rendeltetésellenes volt. Emiatt eredeti munkakörébe történő visszahelyezést és elmaradt illetményt kért.

Az elsőfokon eljárt bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A döntés indokolásának lényege szerint az AB a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének b) pontját 2011. május 31-ével semmisítette meg, ezért a jogszabály a felmentés felperessel való közléskor (2011. május 25.) hatályos volt, ezért nem jogellenes.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők vonatkozásában a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének b) pontját a jövőre nézve semmisítette meg, ezért e rendelkezést az alperes a felmentés közlésének időpontjában jogszerűen alkalmazhatta. A másodfokú bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kezdeményezést azért nem teljesítette, mert az Európai Bizottság 2011. március 30-án közzétett, az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló jelentése értelmében a jogalkotó a Ktjv. megalkotásával nem uniós jogot hajtott végre, ezért ebben az esetben az Alapjogi Charta rendelkezéseinek nincs kötelező ereje.

A felperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére, és elsődlegesen az eredeti munkakörébe történő visszahelyezésre, elmaradt illetményének megfizetésére, másodlagosan annak megállapítására irányult, hogy a jogviszonya 2011. augusztus 17-én szűnt meg, emiatt harminchat havi átlagkeresetnek megfelelő összeg illeti meg. A fenti két kérelme elutasítása esetén új eljárás elrendelését kérte.

A felperes a jogi érvelését – egyebek mellett – az Alapjogi Charta 30. cikkében lévő védelemre, és a 47. cikkben foglaltakra alapozta, megítélése szerint a másodfokú bíróság tévesen hivatkozott az Európai Bizottság 2011. március 30-án közzétett jelentésére. Ezzel szemben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 267. cikke szerint az ügyben az említett jelentés értelmezésének elfogadása helyett a másodfokú bíróságnak előzetes döntéshozatal iránt az Európai Unió Bíróságához kellett volna fordulnia.

Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős másodfokú ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria 2013. június 5-én kelt végzésével előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál az alábbi kérdésekben:

1.) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy ennek az indokolatlan elbocsátás elleni védelemre vonatkozó rendelkezése arra tekintet nélkül alkalmazandó, hogy a tagállam a Módosított Európai Szociális Charta 24. cikkét nem ismerte el magára nézve kötelezőnek?

2.) Ha igen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az „indokolatlan elbocsátás” fogalmával megegyező az a tagállami rendelkezés, amely szerint a kormánytisztviselő felmentésekor nem kell vele közölni a döntés indokát?

3.) Az Európai Unió Alapjogi Chartája 30. cikkének „az uniós joggal, valamint a nemzeti szabályokkal és gyakorlattal összhangban” szövegrészét úgy kell-e értelmezni, hogy tagállam jogszabállyal meghatározhat olyan kivételes személyi kört, akik jogviszonya megszüntetésénél nem kell alkalmazni a 30. cikket?
4.) Az 1-3. számig feltett kérdések függvényében az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdését kormánytisztviselőre vonatkozóan úgy kell-e értelmezni, hogy a 30. cikkel ellentétes tagállami szabályozást a tagállami bíróságnak figyelmen kívül kell hagyni?

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.

2013.06.12.

Kúria Sajtótitkársága