13/2017. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. Erre figyelemmel az olyan részcselekményt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, azonban nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét, nem lehet önállóan elbírálni; ilyenkor perújításnak lehet helye.
Ezért – a perújítás elkerülése érdekében – törekednie kell a bíróságnak a törvényi egységet alkotó részcselekmények egy eljárásban történő elbírálására, és ennek érdekében az ügyek egyesítésére [6/2009. BJE határozat; Be. 6. § (3) bek. d) pont, 72. § (2) bek., 408. § (1) bek. a/2. pont].

[1] A törvényszéken a 2014. május hó 23. napján érkezett vádirat alapján az I. rendű vádlott ellen 7 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és részben a (3) bekezdés, részben a (4) bekezdés szerint minősülő, részben folytatólagosan, részben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette, a 276. § szerinti, 3 rendbeli, folytatólagosan és részben bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és 3 rendbeli, a 289. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő, részben bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette, a II. rendű vádlott ellen 3 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és részben a (3) bekezdés, részben a (4) bekezdés szerint minősülő, részben folytatólagosan, részben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette, valamint a 276. § szerinti, 2 rendbeli, folytatólagosan és részben bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt már eljárás van folyamatban.

[2] A főügyészség a törvényszék előtt a 2016. november hó 16. napján érkezett újabb vádiratában az I. rendű vádlott ellen 4 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és részben a (3) bekezdés a) pontja, részben az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő, részben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás büntette, 2 rendbeli, a Btk. 345. §-ába ütköző, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége és 2 rendbeli, a Btk. 403. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt; a II. rendű vádlott ellen pedig a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.

[3] A törvényszék megvizsgálta az ügyek egyesítésének lehetőségét, és annak ellenére, hogy a korábban indult büntetőeljárásban a bizonyítási eljárás lényegében már befejeződött, megítélése szerint az adott ügyekben az egyesítés nem volt mellőzhető.

[4] A Be. 72. § (2) bekezdése értelmében azokat az ügyeket lehet egyesíteni, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára, vagy az eljárásban résztvevő személyekre tekintettel vagy egyéb okból célszerű.

[5] A vádlottak terhére rótt bűncselekmény lényege mindkét vádirat szerint adórövidítést célzó megtévesztő magatartás, amely a költségvetésnek vagyoni hátrányt eredményezett.

[6] A terheltek terhére rótt költségvetési csalás bűntette az azzal érintett adónemek, bevallási időszakok számától függetlenül törvényi egység; teljességgel közömbös, hogy a terheltek az elkövetési magatartást hány adójogviszonyban tanúsították.

[7] A törvényhozó deklarált célja a költségvetési csalás [Btk. 396.§ (1) bek.] törvényi tényállásának megalkotásával az volt, hogy törvényi egységet képezzenek a különböző adónemek kapcsán elkövetett cselekmények, ezért valamennyi, a költségvetést károsító magatartást egy bűncselekmény tényállása alá vonta és a korábban külön bűncselekményként, illetőleg azonos bűncselekmény keretei között megállapított több rendbeli bűncselekmény helyett egységként nyerjenek elbírálást az egymással akár összefüggő, akár össze nem függő magatartások.

[8] Költségvetési csalás esetén a vádemelés időpontja zárja le a törvényi egységet, ennélfogva az addig eltelt időszakban megvalósult valamennyi tényállásszerű cselekmény a törvényi egység körébe tartozik.

[9] Az adott ügyekben az ügyész adórövidítést célzó megtévesztő magatartás elkövetésével vádolja a vádlottakat, és mivel az utóbb benyújtott vádiratban a korábbi vádirat benyújtása (2014. május hó 23. napja) előtt megvalósított cselekményeket is vád tárgyává tett az ügyész, a költségvetést károsító bűncselekmények mind a két vádlott tekintetében bűncselekmény-egységként értékelhetőek.

[10] A bűncselekmény-egység pedig – legyen az akár természetes, akár törvényi egység – csak egy eljárásban bírálható el.

[11] Az újabb vád szerinti részcselekmények önálló elbírálásának nincs helye, ez ugyanis a többszöri eljárás tilalmába (ne bis in idem) ütközne, ellenben miattuk (az egyéb törvényi feltételek megléte esetén) perújításnak lehet helye (6/2009. BJE határozat).

[12] A bírósági eljárásokban a rendkívüli jogorvoslat, így a perújítás elkerülésére kell törekedni, ezért a törvényi egységet alkotó cselekményeket egy eljárásban kell elbírálni.

[13] A kifejtettekre tekintettel a törvényszék a Be. 72. § (2) bekezdésének alkalmazásával a vádlottak ellen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyet a törvényszék előtt az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen már folyamatban lévő ügyhöz egyesítette.

(Balassagyarmati Törvényszék 3. B. 213/2016/3.)