18/2016. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Az olyan tartalmú elítélti nyilatkozat, hogy a bíróság „amit csak lehet” foglaljon összbüntetésbe, további pontosítást igényel, ennek hiányában határozatlan tartalma miatt nem tekinthető összbüntetésbe foglalás iránti indítványnak [Be. 574. § (4) bek.].

[1] A járásbíróság a 2015. november hó 24. napján kelt ítéletével összbüntetésbe foglalt 1 év 4 hónapi, 1 évi 10 hónapi és 8 hónapi börtönbüntetést.
[2] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a további 4 alapítélet összbüntetésbe foglalására irányuló elítélti kérelmet elutasította.
[3] Az összbüntetés tartamát 2 év 2 hónap szabadságvesztésben állapította meg, amelynek a végrehajtási fokozata börtön. Rendelkezett továbbá arról, hogy az elítélt legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az elítélt jelentett be írásban indokolt fellebbezést. A fellebbezésében kifejtette, hogy a bíróság nem az elítélt számára legkedvezőbb módon foglalta összbüntetésbe az eljárással érintett alapítéleteket. Sérelmezte, hogy nem valamennyi – álláspontja szerint kvázi halmazati viszonyban álló – alapítéletet foglalta összbüntetésbe a bíróság és fellebbezésében tételesen megjelölte mely alapítéletek összbüntetésbe foglalását szeretné elérni.
[5] A megyei főügyészség a fellebbezést részben alaposnak tartotta és az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt.
[6] Az elítélt fellebbezése más okból, de alapos.
[7] A Be. 574. § (4) bekezdése értelmében a bíróság az összbüntetési eljárást hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az összbüntetési eljárás lefolytatását az elítélt, a védő vagy az ügyész indítványozhatja.
[8] Az elítélt jelen esetben beadványt terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál, amelyben összbüntetésbe foglalást kért akként, hogy az elsőfokú bíróság foglalja összbüntetésbe, „amit csak lehet”. Kérelmében tehát pontosan nem jelölte meg azokat az alapítéleteket, amelyek vonatkozásában az összbüntetésbe foglalást kérte, erre csak a fellebbezésében került sor.
[9] Az elsőfokú bíróság megkereste az elítéltet, hogy nyilatkozzon, hogy pontosan mely alapítéletek összbüntetésbe foglalását indítványozza. Az elítélt nem nyilatkozott, majd az elsőfokú bíróság megvizsgálta az elítélt valamennyi korábbi elítélését és az összbüntetésbe foglalásnak anyagi jogi szempontból megfelelő alapítéletek vonatkozásában – az álláspontja szerint az elítéltre nézve legkedvezőbb módon – összbüntetési ítéletet hozott.
[10] Az elítélt azon tartalmú beadványa, amely szerint a bíróság foglalja összbüntetésbe az összes olyan ítéletét, amelyet csak lehet, a törvényszék álláspontja szerint nem tekinthető indítványnak. A beadványnak ugyanis nincs olyan konkrét, pontosan megjelölt tárgya, amely felől a bíróság döntést hozhatott volna, mindössze általánosságban kéri az ítéletei összbüntetésbe foglalását. A járásbíróság azzal pedig, hogy konkrét indítvány hiányában vizsgálta meg az elítélt korábbi elítéléseit, majd határozott az ítélete rendelkező része szerint az összbüntetésbe foglalásról, az eljárás formáját tekintve hivatalból járt el annak ellenére, hogy az eljárás az elítélt beadványa alapján indult. Ekként pusztán az a körülmény, hogy az elítélt egy általánosságban megfogalmazott beadványt terjesztett elő, nem alapozta meg az elsőfokú bíróság számára az indítvány alapján történő eljárást.
[11] A Be. 574. § (4) bekezdésének harmadik mondata értelmében az összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve ha azt az elítélt indítványozta – az elítélt hozzájárulását minden esetben be kell szerezni.
[12] Az elítélt konkrét indítványának hiányában a járásbíróságnak be kellett volna szereznie az elítélt hozzájárulását azon alapítéletek vonatkozásában, amelyek a járásbíróság álláspontja szerint (a konkrét indítvány hiányában hivatalból lefolytatott vizsgálatának eredményként) anyagi jogi szempontból összbüntetésbe foglalandók.
[13] Az összbüntetésbe foglalás során hátrányosabb helyzetbe kerülés lehetőségét kívánta a jogalkotó kiküszöbölni többek között azzal, hogy az eljárás lefolytatását az elítélt hozzájárulástól tette függővé abban az esetben, ha az eljárást nem ő kezdeményezte. A hozzájárulás beszerzésétől való függővé tétel lehetővé teszi, hogy csak azokra az egyébként összbüntetésbe foglalandó elítélésekre nézve történjék meg az összbüntetésbe foglalás, amelyek összbüntetésbe foglalásához az elítélt a nyilatkozatával hozzájárult.
[14] Azáltal, hogy az elsőfokú bíróság az általa összbüntetésbe foglalt alapítéletek vonatkozásában az összbüntetésbe foglalást megelőzően nem szerezte be az elítélt nyilatkozatát, az elítélt fentiekben írt jogát vonta el.
[15] Ez olyan eljárási szabálysértés, amely a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki, annak ellenére sem, hogy az elítélt a fellebbezésében már konkrétan megjelölte mely alapítéletek összbüntetésbe foglalását indítványozza.
[16] A fellebbezési eljárásban nincs helye összbüntetésbe foglalásnak, minthogy a Be. 574. § (1)-(2) bekezdésében foglalt eljárás megjelöli az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságokat, ezen túl pedig a fellebbezési eljárásban történő összbüntetésbe foglalás esetén a fellebbezési jogosultság Be. 555. § (2) bekezdés i) pontja szerint történő kizárásával a Be. 555. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezés szenvedne csorbát.
[17] A fent kifejtett indokokra tekintettel a törvényszék a Be. 375. § (1) bekezdése alapján – az elítélt fellebbezését alaposnak ítélve – a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
(Balassagyarmati Törvényszék 3. Beüf. 15/2016.)