21/2016. számú közigazgatási elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A földbizottság a szerződés jóváhagyási eljárásban hozott állásfoglalása tekintetében kereshetőségi joggal nem rendelkezik.
[2013. évi CXXII. tv. 22. § (1) bek., 1952. évi III. tv. 327. § (1) bek.]

[1] Az I. rendű alperesi beavatkozó a Szolnok hrsz. alatt nyilvántartott  szántó művelési ágú kivett agyaggödör megjelölésű külterületi ingatlanok tulajdoni illetőségére adásvételi szerződést kötött K. Zs. eladóval.

[2] Az adásvétellel kapcsolatos hirdetmény Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára 2014. szeptember 19. és 2014. november 19. közötti időszakban kifüggesztésre került. Ezen időtartama alatt a hirdetménnyel kapcsolatos észrevétel nem érkezett.

[3] A kifüggesztés tényét igazoló dokumentumokat Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2014. május 20. napján megküldte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala, mint mezőgazdasági igazgatási szerv részére a Mező- erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban Földforgalmi tv.) 22. § (1) bekezdésében előírtak szerint.

[4] A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elnöksége – mint a helyi földbizottság feladatait ellátó szerv – 2015. június 29-én megtartott ülésén megtárgyalta az érintett termőföldek vásárlására irányuló adásvételi szerződéseket és azokat nem támogatta a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdés c) pont cb) alpont, valamint a 24. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontban rögzítettekre hivatkozással, mely szerint a vevő indokolható gazdasági szükséglet nélkül felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát, tekintve, hogy a vevő köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján az adásvételi szerződés tárgyát képező földdel további olyan ingatlanhoz jutna, amely gazdasági szükségleteit nem indokolja, az ingatlant befektetési céllal szerezné meg, a tulajdonában lévő földjein saját maga mezőgazdasági tevékenységet nem folytat. A bizottság szerint a köztudomású tények és a földbizottságként eljáró szerv legjobb ismeretei szerint a vevők tulajdonszerzése vélhetően arra szolgálna, hogy a szerződés tárgyát képező kisebb méretű osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan vonatkozásában elővásárlási jogot nyerve a későbbiekben elvásárlási jogot gyakoroljon.

[5] A Mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján 2015. július 6. és 2015. július 13. közötti időszakban kifüggesztésre került a helyi földbizottságként eljáró szerv állásfoglalása.

[6] Az alperesi beavatkozók 2015. július 15-én a jegyző útján kifogást terjesztettek elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél az állásfoglalás ellen. A kifogás benyújtásáról 2015. július 15. napján Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala értesítette a Mezőgazdasági Igazgatási Szervet.

[7] Az iratok beszerzését követően a képviselő-testület megállapította, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal hatósági jóváhagyásához szükséges állásfoglalás iránti megkereső végzését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2015. május 14. napján iktatta. Az iratanyagból megállapította továbbá, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elnöksége az állásfoglalását a 2015. június 29. napján tartott ülését hozta meg.

[8] Figyelemmel arra, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elnöksége állásfoglalásának kialakítása során megsértette a Földforgalmi tv. 24. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a törvényben előírt határidőt nem tartotta be Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elnöksége által kialakított nemleges állásfoglalásokat megváltoztatta  és az alperesi beavatkozók, valamint az eladók között hagyta jóvá a fentebb rögzített ingatlanokat érintő adásvételi szerződéseket.

[9] Valamennyi alperesi határozattal szemben a felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását. Ezen önálló keresetek alapján indult peres ügyeket a bíróság egyesítette.

[10] A felperes keresetében előadta, hogy a helyi földbizottság nem sértette meg a jogszabályban előírt határidőt, tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. 24. § (1) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő nem tekinthető jogvesztő határidőnek, így annak megsértése esetén is kötelessége lett volna a képviselő-testületnek az állásfoglalás Földforgalmi tv. 23-25. §-a szerinti vizsgálatára.

[11] Az Alkotmánybíróság III/278/2015. számú határozatára hivatkozással a felperes álláspontja szerint a képviselő-testületnek a kifogást el kellett volna utasítania.

[12] Előadta, hogy a határozat kötelező tartalmi elemeit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 72. §-a határozza meg, amely követelménynek az alperes határozata nem felel meg.

[13] A felperesi álláspont szerint a képviselő-testület kizárólag abban az esetben változtathatja meg a helyi földbizottság állásfoglalását, ha azt a helyi földbizottság a Földforgalmi tv. 23-25. §-a megsértésével hozta meg.

[14] A bíróság 2. sorszám alatti végzésében foglaltakra figyelemmel, a felperes 3. sorszámú előkészítő iratában a fentebb felhívott alkotmánybírósági határozat 56., 58. és 74. pontjára, valamint a Ket. 15. §-ának  (1) és (4) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a földbizottság ügyfélnek minősül, hiszen az Alkotmánybíróság a földbizottság állásfoglalását az ügyfél nyilatkozatával azonos megítélés alá helyezte.

[15] A földbizottság feladata, hogy állásfoglalását a Földforgalmi törvény 68. § (3) bekezdés szerinti célokat a Földforgalmi tv. szempontjait is figyelembe véve a helyi gazdálkodói közösségek érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok- politikai célokkal összhangban hozza meg.

[16] A felperes keresete nem alapos.

[17] Mint arra a Kúria több eseti döntésében rámutatott, a bíróságnak minden esetben hivatalból kell a közigazgatási perben vizsgálnia, hogy a felperes rendelkezik-e perindítási jogosultsággal, illetve azt, hogy a keresetben megjelölt jogszabálysértés vonatkozásában van-e kereshetőségi joga. Ez ugyanis a polgári perektől eltérően a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben nem mindig egyezik meg. Mint arra a Fővárosi Ítélőtábla Kv.II.27.722/2008/6. számú ítéletében rámutatott „a kereshetőségi jog hiánya a közigazgatási perben akkor is kizárja a kereset érdemi elbírálásának lehetőségét, ha a fél egyébként jogosult a perindításra”.

[18] A Pp. 327. § (1) bekezdésének a) pontja miden további feltételtől függetlenül automatikusan perindítási jogot biztosít annak, aki a felülvizsgálandó közigazgatási határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt.

[19] Amint azt a Pp. 339. § (1) bekezdésének fentebb felhívott rendelkezése is tartalmazza a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata csak jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. A kereshetőségi jog azt jelenti, hogy a fél a keresetben megjelölt jogszabálysértés vonatkozásában jogosult a határozatot támadni. Ezt az igényérvényesítési lehetőséget a felperes jogi érintettsége alapozhatja meg, amelyet a keresetében neki kell igazolnia.

[20] Amint arra a Legfelsőbb Bíróság több határozatában is rámutatott a kereshetőségi, igényérvényesítési jogot csak a fél közvetlen érdekeltsége alapozhatja meg. Az általános indokok, a közérdek védelme és más hasonló érvek az igényérvényesítési jogot nem alapozzák meg.

[21] A felperes feladata annak pontos meghatározása, hogy mire alapítja a közvetlen jogi érintettségét. Neki kell megjelölnie azt a közvetlen és nyilvánvaló érdekeltségét, amely az alperesi határozattal összefüggésben számára konkrét és egyedi jogsérelmet okoz.

[22] A bíróság megállapította, hogy a felperes keresetében nem igazolta a kereshetőségi jogát, a bíróság felhívására sem jelölt meg olyan közvetlen jogi érdekeltséget, amely alátámasztaná azt, hogy az alperessel szemben igényét érvényesítheti. Nem adott elő olyan konkrét és egyedi jogsérelmet, amely számára abból fakad, hogy az alperes az alperesi beavatkozók és az eladók közötti adásvételi szerződést jóváhagyta.

[23] Keresetében nem támasztotta alá azt, hogy kétség kívül fennálló közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége fűződik az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, illetve a nemleges állásfoglalás kiadásához, amikor hatósági jogkört sem gyakorol.

[24] Az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.15.) határozata rögzíti a földbizottság jogállásának értékelése körében, hogy a szerződés jóváhagyása iránti eljárásban sajátos magánjogi érdekelt a földbizottságnak, illetőleg az átmeneti törvény 103. §-a szerint eljáró kamara területi szervének olyan sajátos magánjogi jogosultságot biztosít a Földforgalmi tv., amelyet a termőföld forgalmával érdekelt, de az egyes adásvételi szerződések tekintetében saját alanyi joggal nem rendelkezők (nem szerződő felek és nem elővásárlásra jogosultak) képviseletében gyakorol.

[25] Az Alkotmánybíróság fenti jogállást értékelő minősítő megállapítása alapján nem lehet úgy értelmezni a földbizottság pozícióját, hogy jelen közigazgatási ügyben kereshetőségi joggal rendelkezne. A földbizottság nem hatósági jogkörgyakorló, sajtos közvetett magánjogi érdekeltnek tekinthető. A jogalkotó által biztosított közbenső jellegű kifogásra figyelemmel a földbizottság állásfoglalása akként is értékelhető, mint egy hatósági eljárásban eljáró elsőfokú hatósági döntés. A kifogás, mint jogorvoslati lehetőség akként értékelhető ezen minősítés szerint, mintha a földbizottság állásfoglalása egy elsőfokú hatósági döntés lenne.

[26] A Pp. 327. § (1) bekezdése alapján a felperesnek saját állásfoglalását érintően perindítási joga nincs, a határozat jogát, vagy kötelezettségét nem érinti.

[27] Mint a 2/2004. Kje. számú jogegységi határozat rámutat a közigazgatási perben a perindítási jogosultság feltétele a fél jogképessége, továbbá az, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügy a fél jogát, vagy törvényes érdekében érintse. A fél érintettsége a kereshetőségi jogban (perbeli legitimáció) valósul meg. A kereshetőségi jog közvetlen érintettséget meghatározott érdekeltségi kapcsolatot feltételez. A kereshetőségi jog alapvetően anyagi jogi kérdés, a félnek a vitában való anyagi jogi érdekeltségére vonatkozik, és így a jogvita érdeme körében bírálható el, hiánya a kereset ítélettel való elutasítását eredményezi.

(Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 12.K.27.292/2015.)