9/2016. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Egy személygépkocsi rendszámtáblájának egy másik személygépkocsira való felszerelése, majd az azzal való közlekedés egy rendbeli egyedi azonosító jel meghamisítása bűncselekményét valósít meg (Btk. 6. §, 347. §).

[1] A járásbíróság a terheltet a 2015. június 12. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében [Btk. 347. § (1) bek. a) pont], ezért őt 1 évre próbára bocsátotta.
[2] Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása – pénzbüntetést kiszabása – iránt jelentett be fellebbezést.
[3] A főügyészség ezt azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a vádlott terhére megállapított bűncselekményt a törvényszék két rendbelinek minősítse, halmazati büntetésül pénzbüntetést szabjon ki. A főügyészi indítvány indokolása szerint a cselekmény azért minősül két rendbelinek, mert azzal, hogy a vádlott az egyik gépkocsiról leszerelte, majd egy másik gépkocsira – amellyel közlekedett - áttette a rendszámtáblát, két gépjármű azonosítását tette lehetetlenné.
[4] A vádlott védője – hivatkozva a 2008. évi 1754. számú elvi eseti döntésre – az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
[5] A törvényszék az ítéletet a 2015. október 1. napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett végzésével helybenhagyta.
[6] Kifejtette, hogy helyesen állapította meg a járásbíróság, hogy a terhelt által megvalósított bűncselekmény csupán egy rendbeli. Irányadónak tekintette a fellebbviteli bíróság a 2008. évi 262. eseti döntésben [2008. évi 1754. számú elvi eseti döntésben] kifejtetteket a jelen ügyre is: „egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette több tényállásszerű elkövetési magatartással is megvalósulhat. Az elkövetési magatartások halmozódása esetén a minősítés ugyanolyan elvek mentén oldható meg, amint az a közokirat-hamisítás körében kialakult. Az 1/2000. BJE határozat szerint: a közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait megvalósító elkövető cselekményei, ha ugyanarra az okiratra, mint elkövetési tárgyra vonatkoznak, természetes egységet alkotnak”.
[7] A főügyészség azon jogi álláspontját, hogy a rendszámtábla átszerelésével két gépkocsi beazonosítása lehetetlenült el, a törvényszék nem osztotta. Nem a gépjárművek az egyedi azonosító jellel visszaélés bűncselekményének tárgyai, hanem maga az egyedi azonosító jel, jelesül a rendszámtábla. Ebből pedig következik az 1/2000. Büntető Jogegységi Határozat alkalmazhatósága, azaz a rendszám egyik gépkocsiról való leszerelése, majd a másik gépkocsira történő átszerelése és aztán az azzal való közlekedés: mindez egyetlen elkövetési magatartásba illik, amely természetes egységet képez.
(Tatabányai Törvényszék 2. Bf. 224/2015.)