9/2017. számú munkaügyi elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

I. A választási bizottság megszűnése nem jelenti az üzemi tanács vagy az üzemi tanács tagsági viszony megszűnését.
II. Részben eredényes üzemi tanács választás miatt kiírt további választás a megelőző választási forduló eredményét nem érinti.
III. A törvényben előírt határidőn túli időpontra kiírt választás miatt benyújtott kérelemben is valószínűsíteni kell, hogy a kérelmező mely szabálytalanságot tekinti a választás eredményét befolyásolónak.
[2012. évi I. tv. (Mt.) 247-249. §, 252. §, 255. §]

[1] A kérelmező szakszervezet a kérelmében a 2016. július 26. napján megalakult új választási bizottság (a továbbiakban II. rendű kérelmezett) 2016. július 26. napján meghozott,  2016. szeptember 26-29. napjára kiírt üzemi tanácsi választással kapcsolatos határozatának megsemmisítését kérte, hivatkozva arra, hogy a választási bizottság az üzemi tanácsi választás kiírásánál megsértette az üzemi tanácsválasztás szabályait.
[2] A II. rendű kérelmezett ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy az első és a második üzemi tanácsi választás érvényesen és szabályszerűen lezajlott, így az üzemi tanácsválasztás harmadik fordulójának kiírásánál érdeksérelem nem valósult meg.
[3] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a kérelmet elutasította.
[4] A megállapított tényállás szerint az I. rendű kérelmezett munkáltatónál 2016. április 20-26. és május 23-26. közötti időpontra üzemi tanácsi választásokat írtak ki, melyen 13 főből álló üzemi tanácsra lehetett szavazatot leadni. Az első forduló érvényes volt, a választás eredményeként 3 jelölt kapta meg a szavazatok legalább 30 %-át. A második forduló szintén érvényes volt, amely választáson további 5 jelölt esetében volt a választás eredményes. Az első és a második forduló eredményeként mindösszesen 8 fő esetében volt az üzemi tanácsi választás eredményes.
[5] A választási bizottság 2016. június 14. napján tartott ülésén határozatában kimondta, hogy a fennmaradó 5 fő esetében nem ír ki következő megismételt választást. Az üzemi tanácsi választásokra a későbbiekben fog sor kerülni, egyben kimondta a felbomlását.
[6] 2016. július 26. napján új választási bizottság alakult, amely az üzemi tanácsi választás időpontját a fennmaradó 5 hely vonatkozásában 2016. szeptember 26-29. napjában jelölte meg.
[7] Az elsőfokú bíróság utalva a 2012. évi I. törvény (Mt.) 2016. júliusában hatályos 247-248. és 289. §-aira, a kérelmet nem találta megalapozottnak. A rendelkezésre álló iratokból tényként állapította meg, hogy a választási bizottság jogszabálysértést követett el, amikor a jogszabályban meghatározott 30 napos határidőn belüli időpontra az új üzemi tanácsi választásokat nem írta ki. Ugyanakkor a bíróság a választás eredményét abban az esetben semmisítheti meg, amennyiben az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. E tekintetben lényeges az a szabálytalanság, amely a választás eredményét befolyásolja, amelyet a kérelemben valószínűsíteni kell. Kifejtette, hogy a kérelmező a kérelmében nem valószínűsített egyetlen tényt, avagy körülményt sem azzal kapcsolatban, hogy a választás eredményét a 30 napon túli kiírás hogyan, milyen módon befolyásolta vagy befolyásolná. Bár a választási bizottság jogszabálysértést követett el azzal, hogy az érvényes választásokat követően az eredménytelenségre tekintettel a megismételt választást nem 30 napon belüli időpontra írta ki, azonban ez a jogsértés a bírói mérlegelés szerint nem minősül olyan mértékű lényeges szabálytalanságnak, amely a választás eredményét befolyásolta volna, ezért a kérelmet mint alaptalant utasította el.
[8] A végzéssel szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, melyben a végzés megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű kérelmezett munkáltatónál az üzemi tanácsi választás előkészítése és lebonyolítása érdekében létrehozott II. rendű kérelmezett választási bizottság 2016. szeptember 26-29. napjára 5 helyre kiírt üzemi tanácsi választással kapcsolatos határozata jogellenes, mely miatt a választás kiírására vonatkozó határozat megsemmisítését kérte azzal, hogy a törvényszék kötelezze a II. rendű kérelmezett választási bizottságot az üzemi tanácsi választás szabályszerű kiírására.
[9] Kifejtette, hogy az üzemi tanácsi választás első és második fordulója alapján az Mt. 237. § (1) bekezdése szerinti létszámnak (13 fő) megfelelő jelöltek nem szerezték meg a leadott szavazatok 30 %-át. Ez esetben az Mt. 248. § (2) bekezdése értelmében a fennmaradó helyekre 30 napon belül kell új választást kiírni. A választási bizottság a 2016. június 14-ei ülésén akként foglalt állást, hogy következő megismételt választást nem ír ki és a felbomlását is kimondta. Ezzel az üzemi tanácsi választás lezárult, az üzemi tanács nem jött létre. Ezt követően új választási bizottság alakult, amely 2016. szeptember 26-29. napjában jelölte meg az előző választások által be nem töltött 5 főre vonatkozóan az üzemi tanács választás időpontját. Az Mt. 240. § (1) bekezdéséből következik, hogy a választási bizottság mandátuma az üzemi tanács választás lezárásáig tart, így 2016. június 14. napjával a választási bizottság felbomlásával az üzemi tanácsi választás lezárult. Az újonnan megalakult választási bizottság ezért a már lezárult korábbi üzemi tanácsi választás eredményét nem vehette volna figyelembe, az új üzemi tanács választás kiírására oly módon kerülhetett volna sor, hogy az teljes 13 fős üzemi tanács megválasztására irányul, azaz nem megismételt, hanem új üzemi tanács választásnak minősül.
[10] A II. rendű kérelmezett választási bizottság a fellebbezésre benyújtott észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a választás kiírására vonatkozó jogszabálysértés nem minősült olyan mértékű lényeges szabálytalanságnak, amely a választás eredményét befolyásolná. A választás eredményét befolyásoló körülményt a kérelmező a kérelmében nem valószínűsített, ilyenre a fellebbezése során sem hivatkozott.
[11] A fellebbezés alaptalan.
[12] A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az anyagi jogi rendelkezések helytálló alkalmazásával és megalapozott döntésével utasította el a kérelmezőnek az üzemi tanácsi választás kiírásával kapcsolatos határozat megsemmisítésére irányuló alaptalan kérelmét.
[13] A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság jogi okfejtésével abban a tekintetben, hogy az I. rendű kérelmezett munkáltatónál megtartott üzemi tanácsi választások eredményeként a 13 fővel megalakítandó üzemi tanácsi választás 8 fő vonatkozásában érvényes és eredményes is volt. Ebből következően a következő választási forduló kiírására a választási bizottságnak oly módon lett volna lehetősége, hogy a fennmaradó helyekre 30 napon belül új választást ír ki. Az adott esetben ez a körülmény nem valósult meg, a választási bizottság az új választás időpontjának kiírása nélkül a felbomlásáról határozott, majd ezt követően az újonnan megalakult választási bizottság döntött a választás harmadik fordulójának időpontja kiírásáról. A törvényszék álláspontja szerint ezen eljárási szabálytalanság nem minősült olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely a választás eredményét befolyásolta volna.
[14] A törvényszék nem értett egyett a kérelmező azon jogi álláspontjával, amely szerint a két ízben megtartott üzemi tanácsi választást követően az üzemi tanácsi választás eljárása a választási bizottság felbomlásával lezárult volna és azt eredménytelennek kell tekinteni, azaz ezt követően az új választási bizottság kizárólag a teljesen új, 13 fős létszámmal megalakítandó üzemi tanács választás kiírásáról határozhatott volna. Az első és a második választási forduló érvényes volt, illetve részben eredményes is, ennek alapján 8 fő munkavállaló a szükséges szavazatszámok elérésével üzemi tanács tagságot, mandátumot szerzett. Az üzemi tanács megszűnésének eseteit az Mt. 252. § tartalmazza, míg az üzemi tanács megválasztott tagjainak megbízatása megszűnéséről az Mt. 255. § rendelkezik. A választási bizottság felbomlása, azaz megszűnése, illetve a szükséges további választási forduló kiírásának elmulasztása tehát nem minősül olyan esetkörnek, amelyet a jogszabály az üzemi tanács, avagy az üzemi tanácsi tagsági viszony megszűnésének esetei közé sorolna. Az üzemi tanácsot, illetve annak tagjait tehát érvényesen megválasztott üzemi tanácsnak és üzemi tanácsi tagoknak kell tekinteni mindaddig, ameddig a törvény szerinti megszűnési esetek valamelyike be nem következik. Tekintettel pedig arra, hogy a két választás eredményeként az üzemi tanács létszáma csak részben került betöltésre, így nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a választási bizottság a fennmaradó helyek betöltése vonatkozásában további választási időpont meghatározásáról döntsön. Az új választási bizottságnak a harmadik forduló kiírásáról szóló határozata pedig érdemében nem érintette az első két választási forduló eredményét, arra semmilyen tekintetben befolyással nem lehetett, mint ahogyan a kérelmező nem valószínűsített semmilyen olyan tényt, vagy körülményt sem, hogy a választás kiírása, illetve annak időpontja meghatározása a jövőben a választás eredményére nézve negatív befolyással bírhatna.
[15] Mindezekre tekintettel a törvényszék az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § szerint irányadó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Kecskeméti Törvényszék, 3.Mpkf.22.148/2016. )