Fpk. X.30.076/2012/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

tárgyszavak:

- fizetésképtelenség megállapítása
- fizetésképtelenségi ok (Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pont)
- fizetési felszólítás
- szerződés érvénytelensége
- vitatás lehetősége

 

végzés

 

Fpk.X.30.076/2012/3. szám

A határozathozatal dátuma: 2012. április 13.

“A fellebbezési eljárásban a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy felszámolási eljárásban a fizetésképtelenség vizsgálata szakaszában, amennyiben az adós arra hivatkozik, hogy a hitelező kérelmének alapjául szolgáló követelést megalapozó szerződés érvénytelen, nem jött létre és az adós ennek megállapítása érdekében keresetet nyújt be a peres eljárást lefolytató bírósághoz, felfüggeszthető-e a felszámolási eljárás ennek a pernek a jogerős befejezéséig? A fizetésképtelenség megállapítása szempontjából tehát előkérdésnek minősül-e annak a szerződésnek a fennállása, érvényessége tárgyában indított per mikénti eldöntése, amelyre a hitelező a követelését alapította?

A Kúria álláspontja szerint a Cstv. fizetésképtelenség megállapítására vonatkozó szabályai szerint a felszámolási eljárást lefolytató bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a hitelező bizonyította-e az általa állított fizetésképtelenségi ok megvalósulását.
A Cstv. 27.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti ok alapján az adós fizetésképtelensége megállapításához azt kell a hitelezőnek bizonyítania, hogy a követelés szerződésen alapul és a teljesítési határidő lejártát követően a törvényben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig az adós nem egyenlítette ki a tartozását, vagy azt nem vitatta.
A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a hitelezőnek kötelező az adóst felhívnia először a fizetésre (számlával, vagy egyéb módon), illetve másodszor a fizetési felszólítás megküldésével a teljesítésre, amelynek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a tartozását.

Az adós tehát vitathatja a szerződés fennállását, annak tartalmát, érvényességét, stb. akkor, amikor az első fizetési felszólítást megkapja a hitelezőtől. Ha ez a második fizetési felszólításig nem történik meg, akkor – függetlenül attól, hogy a szerződés esetleg érvénytelen –  csak úgy menekülhet meg a felszámolástól, ha a tartozást kifizeti. Ha az általa így kifizetett követelést alaptalannak tartja, akkor perben visszakövetelheti, mert a Cstv. 27 § (3) bekezdése szerint „a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.”
Nem vitásan a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően indított per vitatottá tette volna a hitelező követelését és akkor a felszámolás elrendelésének nem lenne helye, a felszámolási eljárást a vitatottságra tekintettel soron kívül meg kellett volna szüntetni. A jelen eljárásban azonban az adós csak a felszámolási eljárás alatt tette vitatottá a követelést és indította meg a pert, ezért a peres eljárás mikénti eldöntése – a fent kifejtettek szerint – nem előkérdése a felszámolási eljárás lefolytatásának, ekként a felszámolási eljárás felfüggesztésének a Pp. 152. § (2) bekezdésében megkívánt feltételei nem állnak fenn.”