Fpkf. VII.30.088/2015/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

Felszámolás

Tárgyszavak:
-    felszámolási zárótárgyaláson kihirdetett végzés közlése
-    Cstv.56.§ (1) bekezdés szerinti kifogás

Fpkf.VII.30.088/2015/2.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2015. szeptember 10.

„ A Kúriának mint fellebbezési bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felszámolási zárótárgyaláson kihirdetett, érdemi döntést tartalmazó elsőfokú végzés ellen a felszámoló valóban elkésetten nyújtotta-e be a fellebbezést, azaz a fellebbezési határidő kezdő időpontját ilyen esetben a végzés kihirdetésétől vagy a kézbesítésétől kell számítani.

A Cstv. 56. § (1) bekezdése speciális eljárási rendet ír elő a felszámolási eljárás menetében, mert az egyébként nemperes eljárásban a bíróságnak tárgyalást kell tartania és a tárgyaláson kell határoznia a záróanyaggal szemben benyújtott hitelezői kifogásról. A kifogás elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek, ha azonban a bíróság a kifogásnak helyt ad, akkor e végzés tekintetében a felszámolónak fellebbezési joga van.

A Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadó Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontja szerint kézbesítés útján kell közölni az ítéletet a felekkel, a b)-d) pontok pedig a tárgyaláson, illetve tárgyaláson kívül hozott végzések kézbesítéséről rendelkeznek.
A Pp. szabályai elsődlegesen a polgári peres eljárás lefolytatására vonatkoznak, amelynek alapvető elve, hogy a bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el [5. § (1) bekezdés], a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki [5. § (3) bekezdés]. A Pp. 212. § (1) bekezdése szerint a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben – ideértve a per megszüntetését is – végzéssel határoz.
Jóllehet az ítéletet – mint az ügy érdemében hozott határozatot – a tárgyaláson ki kell hirdetni, azonban az ítélet elleni fellebbezés határideje annak kézbesítését követően kezdődik [Pp. 234. § (1) bekezdés; 103. § (2) bekezdés].

A Kúria mint fellebbezési bíróság álláspontja szerint a peres eljárás során hozott határozatok kézbesítésére vonatkozó eljárási szabályok, valamint a felszámolási eljárás szabályainak az egybevetéséből az a következtetés vonható le, hogy – jóllehet formájukban azonosak - a felszámolási eljárásban a kifogásról érdemben határozó végzés hatálya eltér a peres eljárásokban hozott végzések hatályától. A felszámolási eljárásban a kifogás tárgyában hozott érdemi végzés a jogvitát, és az ebből eredő eljárást véglegesen, érdemben dönti el.
Ebből következően a Cstv. 6. § (3) bekezdésében támasztott annak a követelménynek, hogy a felszámolási eljárásban a Pp. rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, az a jogértelmezés felel meg, hogy a kifogást érdemben elbíráló végzés közlésére a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontban írt, az ítélet közlését szabályozó rendelkezések vonatkoznak.

A fent kifejtettekből következően, bár a bíróságnak a kifogásról a zárótárgyaláson végzéssel kellett határoznia, a határozatát ott ki is kellett hirdetnie, azonban a kifogásnak helyt adó kihirdetett végzés ellen a fellebbezési határidő – a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával – a végzés kézbesítését követően kezdődött [Pp. 234. § (1) bekezdés, 103. § (2) bekezdés].