Fpkf. VII.30.246/2013/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Felszámolás

Tárgyszavak:
-    hitelezői választmány
-    hitelezői képviselő
-    fellebbezési jog
-    hitelezői választmányt működtető hitelezők

Fpkf.VII.30.246/2013/2. szám

A határozathozatal dátuma: 2013. szeptember 12.

“A Cstv. 5/A. § (1) bekezdése szerint a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.
Nem vitásan vannak olyan jogosítványok, amelyeket a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő, illetve egyes hitelezők is gyakorolhatnak (például a 27/A.§ (7) bekezdés; 39.§ (5) bekezdés). Ugyanakkor vannak kizárólag a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) számára biztosított jogok: így például csak a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) számára tette lehetővé a Cstv. a tevékenység folytatásához való hozzájárulásról való döntést (46.§ (3)-(4) bekezdés), illetve a kötelező értékesítési szabályoktól való eltérést lehetővé tevő döntést (49.§ (2) bekezdés). Ezen felül van olyan rendelkezése is a Cstv-nek, amely a választmánynak, illetve ennek hiányában a választmány létrehozására a Cstv. 5/A.§ (4) bekezdése szerint jogosult hitelezőknek ad jogot valamilyen nyilatkozat, jogcselekmény megtételére (49/B.§ (7) bekezdés, 49/A.§ (5) bekezdés).
Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a törvényalkotó nem kívánta azonos jogosítványokkal felhatalmazni a hitelezői választmányt és az azt működtető hitelezőket, hiszen az eljárásban vannak olyan helyzetek, amikor nem az egyes hitelezők, hanem a hitelezők csoportjának az érdekeit kell szem előtt tartani. A hitelezői választmány legalább a hitelezők egyharmadát tömöríti, akik rendelkeznek legalább a nyilvántartásba vett követelések egyharmadával. Ha a Cstv. csak a hitelezői választmány részére ad felhatalmazást valamilyen jognyilatkozat megtételére, akkor nyilvánvalóan kizárja azt, hogy a választmányt működtető hitelezők saját jogukon tegyenek ilyen nyilatkozatot. Olyan esetekben, amikor mind a hitelezői választmány, mind a hitelező felléphet a Cstv. rendelkezései szerint, akkor nem kizárt a hitelező önálló eljárása. Abban az esetben azonban, ha az eljárást a hitelezői választmány indította, az eljárásban a hitelezői választmány minősül félnek, és nem az azt működtető egyes hitelezők.”