Gfv. VI.30.018/2015/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

Felszámolás

Tárgyszavak:
-    egyszerűsített felszámolás
-    Cstv. 63/B.§
-    közbenső mérleg
-    éves elszámolási kötelezettség

Gfv.VII.30.018/2015/6.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2015. november 27.

„A Kúria jogi álláspontja szerint, ha a felszámoló az eljárást nem fejezi be egy éven belül az általános szabályok, vagy az egyszerűsített felszámolásra vonatkozó szabályok szerint, köteles a hitelezőket és a bíróságot rendszeresen megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján tájékoztatni a pénzügyi helyzetről. Ennek egyik formája - ahogyan helytállóan kifejtette a másodfokú bíróság - a közbenső mérleg benyújtása. A felszámoló által hivatkozott 225/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint közbenső felszámolási mérleget lehet készíteni, ha megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezői követelések kielégítésére, részbeni teljesítésére. A felszámolás kezdetétől évente kötelező közbenső felszámolási mérleget készíteni, kivéve a Cstv. 63/B. §-a szerinti egyszerűsített felszámolás esetét. A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a hitelezők és a bíróság tájékoztatása a pénzügyi helyzetről.

A Cstv. 63/B. § (1) bekezdése akkor teszi lehetővé az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan.
E feltételek fennállása esetén sem fejeződik be minden esetben egyszerűsített módon a felszámolás. A Kúria a Gfv.VII.30.107/2014/4. számú határozatában rámutatott arra, hogy ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, a felszámoló döntésén múlik, hogy az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését, vagy pedig az általános szabályok szerinti eljárás-befejezést kezdeményezi.
A második feltétel fennállása esetén is van arra lehetőség, hogy a felszámoló közbenső mérlegben számoljon el az adós vagyonával, a közbenső mérlegidőszakban történtekkel. Ha a felszámoló nem kapja meg az adós vezetőjétől az adós iratait, ám a Cstv. 32. §-ában kifejtettek megfelelő alkalmazásával megállapítja az eljárásba vonható vagyont, és ennek alapján nyitó mérleget készít, akkor a felszámolás során már készíthet közbenső- és zárómérleget, és az eljárást az általános szabályok szerint fejezheti be.

Függetlenül azonban attól, hogy készíthető-e közbenső mérleg, vagy sem, ha a felszámoló az eljárást nem tudja befejezni egy éven belül - hiába állnak fenn az egyszerűsített felszámolás elrendelésének a feltételei -, évente akkor is el kell számolnia a hitelezők és a bíróság felé arról, hogy milyen lépéseket tett az adós vagyonának visszaszerzése, követeléseinek behajtása, vagyonának értékesítése érdekében, illetve, hogy mi akadályozza az eljárás befejezését. A közbenső mérleg készítése alóli, a Kormányrendeletben található felmentés ugyanis csak a számviteli törvény szerinti mérleg készítése alól mentesít, a vagyonnal való elszámolási kötelezettség alól nem. Ezt támasztja alá különösen a Cstv. 34. § (2) bekezdésének, 46. § (1)-(2) bekezdésének, 51. §-ának és 54. §-ának a rendelkezése, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályok együttes értelmezése. A felszámoló más vagyonával gazdálkodik, annak sorsáról köteles elszámolni akkor is, ha számviteli mérleget technikai okokból nem tud készíteni.