Gfv. VII.30.001/2016/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS

Tárgyszavak:
- kamat érvényesíthetősége az adósságrendezés hatálya alá vont követelés után

Végzés

Gfv.VII.30.001/2016/6.

A határozathozatal dátuma: 2016. június 14.

Jelen eljárásban az az első megválaszolandó jogkérdés, hogy az adósságrendezési eljárásban bejelentett, az adósságrendezés hatálya alá vont követelés után az adósságrendezési eljáráson kívül van-e lehetőség kamatszámításra és utóbb annak érvényesítésére?

A Kúria a BH2015.257. számú eseti döntésben kifejtett álláspontja szerint önmagában azzal, hogy a felperes bejelentette a hitelezői igényét a teljes hátralékos tőketartozásra vonatkozóan, bevonta az adósságrendezés hatálya alá a felek szerződését. A létrejött adósságrendezési egyezség beleavatkozott a felek szerződésének az alperes ellenszolgáltatását tartalmazó részébe, ezzel a felek eredeti szerződésében vállalt fizetésre vonatkozó feltételeket az egyezség – az adósságrendezés kezdő időpontjától számított időtartamra – módosította. Azért ettől az időponttól, mert az egyezség az adósságrendezés kezdő időpontjában fennálló – a hitelezők által érvényesített –  követelések tekintetében tartalmaz megállapodást.

Az alperes adósságrendezési eljárásában kötött egyezség külön rendelkezést az ügyleti kamatra vonatkozóan nem tartalmazott. A felperesnek lehetősége lett volna a szerződésben megállapított le nem járt ügyleti kamatait, illetve késedelmi kamat igényét is bejelenteni az adósságrendezési eljárásban – a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.tv.) 10. § (2) bekezdés e) pontja és 11. § (2) bekezdése szerint –, és ebben az esetben az egyezség alapján az egyezség megkötéséig tartó időszakra kamatkövetelésre is igényt tarthatott volna, ilyen igényt azonban nem jelentett be, ezzel az eljárás tartama alatt keletkezett ilyen igényéről lemondott.

Miután a felperes az adósságrendezés megindításától kezdődően az eljárásba bevont tőkekövetelés után az adósságrendezési eljárásban kamatigényt nem érvényesített –  és erre az időszakra már nem is érvényesíthet –, a bíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az adósságrendezés kezdő időpontjában állt-e fenn olyan tartozása az alperesnek, amelyet a felperes érvényesíthetett volna, de erre nem került sor, ezért a Har.tv. 11. § (4) bekezdés b) pontja szerint a két éves határidő eltelte után felléphet az alperessel szemben. A nem vitatott tényállás szerint a felperes nem érvényesítette az alperes adósságrendezési eljárásában a 2010. október 1. - november 25. közötti időszakban keletkezett ügyleti kamat követelését.

A fentiekben kifejtettek alapján
a) az adósságrendezés tartama alatt keletkezett, az adósságrendezési eljárásban be nem jelentett ügyleti és késedelmi kamatigények nem érvényesíthetők, azonban
b) az adósságrendezés kezdő időpontja előtt keletkezett, a felperes által az adósságrendezési eljárásban nem érvényesített ügyleti kamatkövetelés igen. Ezen ügyleti kamat után azonban késedelmi kamat nem érvényesíthető, mert azt kizárja a Har.tv. 11. § (5) bekezdése.