Gfv. VII.30.009/2015/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
felszámolás

Tárgyszavak:
- biztosítéki engedményezés
- kötelezett felszámolása
- beszedés fogalma
- engedményes
- hitelezői igény bejelentése

Végzés

Gfv.VII.30.009/2015/4.

A határozathozatal dátuma: 2015. július 7.

„Jelen eljárás adósa – az engedményezési szerződés kötelezettje - szempontjából arra a kérdésre kell választ adni, hogy a kötelezett felszámolásának megindulásakor bejelentett hitelezői igény „beszedésnek” minősül-e?

Egy eredetileg biztosítéki céllal kikötött engedményezés esetén, ha az engedményes bejelenti a kötelezett felszámolójához a követelését, az engedményezővel szemben utóbb megindult felszámolás miatt az engedményező felszámolójának joga van-e az engedményes helyébe lépni a hitelezői pozícióban csak azért, mert a kötelezett felszámolásában még nem történt kifizetés?

A Kúria álláspontja szerint a kötelezett felszámolásának megindulása után az engedményes által a kötelezett felszámolójához szabályosan bejelentett hitelezői igény a követelés „beszedésének” minősül az engedményező-engedményes közötti jogviszonyt tekintve. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) kielégítésre vonatkozó szigorú szabályai (50. §, 58. §) ugyanis nem teszik lehetővé, hogy a hitelező a közbenső mérleg, vagy zárómérleg jóváhagyása előtt hozzájusson a pénzköveteléséhez, még ha a követelésének beszedése érdekében időben, a biztosítéki célú engedményezés engedményezőjének a felszámolása előtt meg is tett mindent, és az adósa (a kötelezett) rendelkezik vagyonnal.

Jogbizonytalanságot eredményezne, ha a megkötésekor nem tiltott biztosítéki célú engedményezési szerződések alapján eljárva az engedményesek akár évekig ellátnák a hitelezői jogokkal és kötelezettségekkel járó feladatokat, majd az engedményező felszámolásának megindulása után e helyzetüket azért veszítenék el, mert a kötelezett felszámolásában még nem kaphattak kielégítést.”