Gfv. VII.30.015/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
-    fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat
-    hitelezői választmányt létrehozó hitelezők
-    az adóssal összefonódásban álló hitelezők
-    a felszámolás kezdő időpontja után engedményezett követelések

Gfv.VII.30.015/2014/3.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2014. szeptember 30.

“A Cstv. 27/A.§ (10) bekezdése szerint a felszámolót felmentő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzés esetén – jóllehet a félnek van lehetősége fellebbezés benyújtására, ezért számára a határozatot kézbesíteni kell -, azonban a bíróságnak nem kell megvárnia a Pp. szerinti szabályos, postai úton való kézbesítés megtörténtét, hanem a határozat azonnali végrehajtásáról kell rendelkeznie. A jogalkotó a fellebbezés halasztó hatályának általános szabályától az ilyen különleges esetben azért tér el, mert a kézbesítéssel járó időtartam a határozatban foglaltak célját hiúsíthatná meg.
Ebből következően a felszámolót felmentő végzés hatályának a beállta független attól, hogy a bíróság postai úton megküldte-e az érintett felek részére a végzését, azt sikerült-e kézbesíteni számukra, mert a végzést a meghozatal időpontjában közzé kell tennie a Cégközlönyben, és a felszámolóváltozás ettől az időponttól kezdődően hatályos.”

“A Kúria a Cstv. fogalmainak megfelelő használata érdekében kiemeli, hogy a hitelezői választmányt létrehozó (működtető) hitelezők nem azonosak a hitelezői választmánnyal. A hitelezői választmányt a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátása érdekében alakítják (Cstv.5/A.§ (1) bekezdés). A Cstv. 5/A.§ (5) bekezdésében foglalt egyértelmű rendelkezések alapján megállapítható, hogy a hitelezői választmány, a hitelezői választmányt működtető  hitelezők által maguk közül választott képviseleti csoport, legalább 3, legfeljebb 7 taggal.
Ebből következően a Cstv. 5/A.§ (7) bekezdése szerint az adóssal összefonódásban álló hitelezők a választmányi tagságból vannak kizárva (hitelezői választmányt működtető hitelezőként részt vehetnek a választmány alakításában és működtetésében), a hitelezők számának megállapításakor – az arány számításához - tehát figyelembe kell venni őket.

A felszámoló a hitelezői igény bejelentésekor nem vizsgálhatja, hogy a hitelezők milyen kapcsolatban állnak egymással. Ha a hitelezői igény fennáll, és a nyilvántartásba vételi díjat befizették, a követelést nyilvántartásba kell vennie. A felszámolónak ugyancsak nincs lehetősége arra sem, hogy a már nyilvántartásba vett hitelezőtől engedményezéssel megszerzett követelés új jogosultjának a többi hitelezőhöz való viszonyát vizsgálja. A Cstv. 5/A.§-a nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy az egymással tulajdonosi vagy egyéb kapcsolatban álló hitelezők ki lennének zárva hitelezői választmány alakításából. A törvény még az adóssal kapcsolatban álló hitelezőket is csak a választmányi tagságból zárja ki, a hitelezői választmány alakításából azonban nem.

A Kúria rámutat arra is, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló által nyilvántartásba vett több hitelezői igény megszerzésével az azt megszerző hitelező annyi hitelezőnek minősül, ahány nyilvántartásba vett követelést megszerzett. A Cstv. 5/A.§ (4) bekezdése szerint ugyanis a választmány megalakításának a feltétele, hogy azt legalább a 28.§ (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre. Ha tehát a hitelezőként történő nyilvántartásba vételére sor került, a már nyilvántartásba vett hitelező jogutódja jogosult a hitelezői választmány létrehozásában részt venni, ezért ha több követelést is megszerzett, akkor több jogelőd nevében jár el. Ebből következően tehát nincs jelentősége annak, hogy maga, vagy a vele szoros kapcsolatban álló más szervezetek válnak jogutódaivá a bejelentett hitelezői igényeknek. A szavazat számlálásakor – Cstv. 5/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - azt kell figyelembe venni, hogy a felszámoló eredetileg hány hitelezőt vett nyilvántartásba. Amennyiben az eredetileg nyilvántartásba vett hitelezők számának alapul vételével számított hitelezők egyharmada hozza létre a hitelezői választmányt, s ők rendelkeznek az egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával, a hitelezői választmányt szabályszerűen megalakítottnak kell tekinteni. A választmány megalakításakor azonban ügyelni kell arra, hogy a választmányban legalább 3 hitelező részt vegyen (Cstv. 5/A.§ (4)-(5) bekezdés), mert a törvénynek a tagság számára vonatkozó rendelkezése miatt nem alkalmazható a jogutódlással kapcsolatban az előzőekben kifejtett levezetés.”