Gfv. VII.30.032/2016/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

FIZETÉSKÉPTELENSÉG VIZSGÁLATA

Tárgyszavak:
-    csődegyezség nem teljesítésére hivatkozással kezdeményezett felszámolási eljárás
-    harmadik személy által teljesített kötelezettség
-    dologi kötelezett fizetési kötelezettsége

Végzés

Gfv. VII.30.032/2016/7.

A határozathozatal dátuma: 2016. május 24.

A felülvizsgálati eljárás eldöntendő jogkérdése az, hogy a csődegyezségben vállalt kötelezettséget kizárólag az a személy teljesítheti-e, akit a csődegyezség megjelöl, vagy az adós érdekében eljárva kifizetheti-e a kötelezettséget az adós helyett más, esetleg a tulajdonosa vagy a háttérfelelős akkor is, ha a csődegyezség nem jelöli meg kötelezettként.

A Győri Ítélőtábla a fizetésképtelenségi eljárásokban köthető egyezség néhány kérdéséről szóló 1/2012. (XI.23.) kollégiumi véleményében az alábbiakat fejtette ki:
“V. A csőd-, illetve felszámolási egyezségnek az adóson és az egyezségkötésre jogosult hitelezőkön kívül részese lehet egyéb érintett (például az adós tartozását átvállaló, a biztosítéki megállapodást kötő, a követelés fejében az adósban fennálló részesedését átruházó) személy is. A megállapodás kényszeregyezség hatása ilyenkor csak az adós és a hitelezők relációjában érvényesül, az egyéb kötelezett és a hitelező(k) között létrejött, az egyezség részét képező megállapodás, csak az érintett felek egyetértésével születhet meg, s csak köztük keletkeztet kötelezettséget.”
A Kúria álláspontja szerint e megállapítás csak a kötelezettség keletkezése – azaz a harmadik személy elleni fellépés lehetősége – vonatkozásában helytálló. Egy megkötött csődegyezségben az adós által vállalt kötelezettség teljesítését segítheti az a harmadik személy is, aki nem vett részt az egyezségkötésben, nem vállalt semmilyen kötelezettséget. Ilyen esetben a hitelező vele szemben nem léphet fel a kötelezettség teljesítésének kikényszerítése érdekében, de a harmadik személy önkéntesen teljesíthet az adós helyett. Így például az adós helyett fizethet a kezes akkor is, ha a csődegyezségben nem vállalt ilyen kötelezettséget, illetve a dologi kötelezett is teljesíthet az adós helyett.

A dologi kötelezett felszámolási eljárásában hozott Gfv.VII.30.376/2013/6. számú, a BH2014.371. számon közzétett végzésében a Kúria az alábbiakat fejtette ki:
A dologi kötelezett kötelezettsége akkor csökken le a személyes kötelezett csődegyezségében meghatározott mértékre, ha a személyes adós (vagy helyette más) teljesít valamennyi csődegyezségben részt vevő hitelező felé, mert ebben az esetben a hitelezők követelésének a csődegyezségben meghatározott része a teljesítéssel, az ezen felüli rész pedig a törvény rendelkezései alapján szűnik meg.

Amíg azonban a személyes kötelezett adós nem teljesíti az egyezségben vállalt minden kötelezettségét, a dologi kötelezett helytállási kötelezettsége teljes mértékben fennáll, tehát nem csökken le a személyes kötelezett csődegyezségében meghatározott összegre. Ebből következően, ha a csődegyezség teljes mértékű teljesítése előtt a dologi kötelezett felszámolási eljárásában értékesítik a zálogtárgyat, a dologi kötelezett a teljes mértékig felel a jogosult felé, azaz nem csak az 5 %, hanem a 100 % erejéig, illetve a zálogtárgy értéke erejéig. Kimondta ugyanakkor a Kúria, hogy „ezt a teljesítést a személyes kötelezett adós csődegyezsége teljesítésének a vizsgálatakor figyelembe kell venni.”

Ez azt jelenti tehát, hogy a csődegyezség minden tekintetben történő teljesítéséig a dologi kötelezettől a nem csökkentett összegű, tehát a teljes, eredeti összegű hitelezői igény követelhető, ugyanakkor a dologi kötelezett teljesítése kihat a személyes kötelezett kötelezettségeire.

A következő eldöntendő kérdés az, hogy abban az esetben, amikor az adós a csődegyezséget még nem teljesítette, a dologi kötelezett csak a teljes, a zálogtárgy értékének, maximum a követelés összegének megfelelő kifizetéssel mentesítheti-e az adóst a hitelezővel szemben fennálló kötelezettsége alól, vagy ahhoz elegendő a csődegyezségben a személyes kötelezett adós számára megállapított, csökkentett összegű kötelezettség adós helyett történő kifizetése is.

A Kúria álláspontja szerint a dologi kötelezett helytállási kötelezettsége – a személyes kötelezett kötelezettségének csökkenéséig (a csődegyezség teljesítéséig) – a teljes összegig fennáll, tehát a zálogjogi szabályok szerint csak úgy szüntetheti meg az adós kötelezettségét, hogy a zálogtárgyból befolyt vételárat – a követelés erejéig – a hitelező részére kifizeti.

Ettől eltérő helyzet az, amikor harmadik személy az adós helyett a csődegyezségben vállalt kötelezettséget kifizeti a hitelező részére. Ha a felszámoló a dologi kötelezett felszámolása során alkalmazandó szabályokat megsértve utalja át a hitelező részére a hitelezői igénye kielégítéseként járó összeget, ez a jogszabálysértés a dologi kötelezett felszámolási eljárásában vizsgálható. A személyes kötelezett által kötött csődegyezség teljesítése, és így a személyes kötelezett fizetésképtelensége vizsgálata vonatkozásában annak nincs jelentősége, hogy az adós helyett a harmadik személy a rá vonatkozó szabályok megsértésével vagy anélkül fizette meg a tartozást az adós helyett.

Téves a hitelezőnek az a jogi álláspontja, hogy a felszámolás kezdő időpontjáig az adós a csődegyezségben vállalt kötelezettsége teljesítésével ne akadályozhatná meg a felszámolás megindulását. Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az adós a felszámolási eljárásban is elháríthatja a fizetésképtelenség megállapítását, ha a bíróság jogerős döntésének meghozataláig kiegyenlíti a csődegyezségben megállapított, esedékes tartozását. Ebből következően a csődegyezségben megállapított határidő elmulasztása nem eredményezi azt, hogy az adós már csak a hitelező teljes – az eredeti összegű – követelésének kiegyenlítésével háríthatja el a fizetésképtelensége megállapítását. A fent kifejtettek szerint ez akkor is fennáll, ha az adós helyett egy harmadik személy teljesíti a csődegyezségben vállalt kötelezettséget.