Gfv. VII.30.034/2013/10. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Csődeljárás

Tárgyszavak:
-    vagyonfelügyelő társaság
-    vagyonfelügyelő-biztos
-    vagyonfelügyelő részvételi kötelezettsége

Végzés

Gfv.VII.30.034/2013/10.

A határozathozatal dátuma: 2013. április 30.

“A vagyonfelügyelő tevékenysége szabályszerűségének vizsgálata során a Kúria elsőként a vagyonfelügyelő kifejezés fogalmát értelmezte, mert a Cstv. szóhasználatából egyértelműen nem állapítható meg, hogy amikor „az ilyen tisztséget betöltő személy” kifejezést használja a törvény (pl. a Cstv. 15.§ (1) bekezdésében), akkor az a vagyonfelügyelőként kijelölt társaságot, mint jogi személyt, vagy pedig az általa a feladatok elvégzésére megbízott személyt jelenti. Lényeges ennek a kérdésnek a tisztázása azért is, mert a vagyonfelügyelő feladatait tartalmazó rendelkezések (Cstv. 13-15.§) közül vannak olyanok, amelyeket csak egy meghatározott természetes személy láthat el. (Ilyenek például a Cstv.13.§ (3) bekezdésének c) pontjában szabályozott, az adós vagyoni jellegű kötelezettség-vállalásainak jóváhagyása, ellenjegyzése, vagy a 13.§ (5) bekezdésében szabályozott, az adós új kötelezettség-vállalásának ellenjegyzése).
A Cstv.13.§ (1) bekezdés szerint a vagyonfelügyelő kirendelésére, a kirendelés visszautasítására, a vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére (kivéve a Cstv. 27/A.§ (8) bekezdését) a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg (Cstv. 27/A.§ (2) bekezdés). A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint felszámoló csak korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező, a székhely szerinti államban felszámolói tevékenység végzésére jogosult külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe lehet (a továbbiakban: társaság).
Az ismertetett rendelkezések szerint a bíróság vagyonfelügyelőként csak és kizárólag társaságot rendelhet ki. Ebből következően amikor a törvény „vagyonfelügyelőről” szól, akkor a kirendelt társaságot érti alatta.
A vagyonfelügyelő kötelezettségeit és jogait összegező Cstv. 13-16.§-ait vizsgálva megállapítható, hogy az itt felsorolt tevékenységeket nem egyetlen személynek, hanem a jogi személy vagyonfelügyelő által foglalkoztatott szakemberek csapatának kell elvégeznie. A felsorolás ugyanis tartalmaz jogi, közgazdasági, számviteli jogokat és kötelezettségeket, melyek teljesítését a vagyonfelügyelőtől elvárható szinten, nyilvánvalóan, csak több szakember együttes igénybevételével tudja biztosítani a vagyonfelügyelőként kijelölt társaság.
A felszámolások esetében kialakult gyakorlatot - mely szerint a felszámolóként kijelölt társaság az eljárás irányítására kijelöl egy személyt, a felszámolóbiztost - a törvény nevesítette (Cstv. 27/A.§ (3) bekezdés), s a felszámolás kezdő időpontja után az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – a felszámoló szervezet által kijelölve az adós képviseletében – csak ő tehet. A felszámolóbiztos személye a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.
A vagyonfelügyelőként kijelölt társaságokkal kapcsolatban a „vagyonfelügyelő-biztos” kijelölését a törvény nem tartalmazza. A vagyonfelügyelői tevékenység folytatásának a szervezésére, a vagyonfelügyelőként kijelölt társaság képviseletére természetesen a társaságnak ki kell jelölnie egy személyt, aki a nevében jogosult eljárni és nyilatkozni. Ez a kijelölés a Cstv.11.§ (2) bekezdés g) pontjában (kifizetések ellenjegyzése), a 13.§ (3) bekezdés c)  pontjában (kötelezettségvállalások jóváhagyása és ellenjegyzése) és a g) pontjában foglalt (együttes cégjegyzési és rendelkezési jog) követelmények alapján  elengedhetetlen is. Ez a kijelölt személy ugyanakkor nem kerül a cégnyilvántartásba bejegyzésre, mert a Cstv. rendelkezései szerint a csődeljárás kezdő időpontjától a vagyonfelügyelő nem veszi át a rendelkezési jogot az adós vagyona felett, e tekintetben ellenőrzési jogosítványai vannak.
A bíróság felé a vagyonfelügyelőként kijelölt társaság köteles a Cstv.-ben leírt kötelezettségeit teljesíteni és ő tartozik felelősséggel azért, hogy a nem a bíróság előtt folyó eljárásban a törvényben foglaltaknak megfelelően történjen meg a csődeljárás lefolytatása. Csak a vagyonfelügyelő társaság tekintetében értelmezhető a Cstv.15.§ (1) bekezdésében megfogalmazott kártérítési felelősség is. Ugyanakkor a Cstv. már hivatkozott 11.§ (2) bekezdés g) pontjában, 13.§ (3) bekezdés c) és g) pontjában foglalt feladatok teljesítése érdekében a vagyonfelügyelőként kijelölt társaság köteles a bírósággal és az adóssal is közölni az általa megbízott természetes személy nevét, aki a vagyonfelügyelő szervezet nevében eljárva végzi a vagyonfelügyelői tevékenységet és a szükséges nyilatkozatokat megteszi.
A vagyonfelügyelőként kijelölt társaság által a vagyonfelügyelettel kapcsolatos tevékenységgel megbízott személyt  - a már kialakult gyakorlatnak megfelelően - nevezhetjük vagyonfelügyelő-biztosnak, azonban mindig el kell határolni pontosan, hogy mely feladatok terhelik a vagyonfelügyelő-biztost, és melyek a vagyonfelügyelőt, mint társaságot.
A Cstv. 14.§ (2) bekezdésében írt az a rendelkezés, mely szerint „a vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak jegyzőkönyveit ellenjegyzi”, csak természetes személy által megtehető jognyilatkozat, mégpedig – a fent kifejtettekből következően – olyan személy jognyilatkozata, amelyet közvetlenül a vagyonfelügyelő társaság bízott meg. Ez a jognyilatkozat tehát csak személyesen tehető meg a vagyonfelügyelő-biztos által.
Amennyiben a vagyonfelügyelő-biztos akadályoztatva van a csak személyesen elvégezhető feladatai gyakorlása során, a vagyonfelügyelő társaságnak egy másik személyt kell megbíznia a vagyonfelügyelő-biztosi feladat ellátásával, ezek a feladatok nem láthatók el meghatalmazott által, a szükséges szakértelem biztosításának követelményére tekintettel.”