Gfv. VII.30.040/2013/16. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
- Cstv. 40. § (2) bekezdése
- rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatás

Ítélet

A határozathozatal dátuma: 2013. június 4.

Gfv.VII.30.040/2013/16. szám

“Az eljárásban elsődlegesen eldöntendő jogkérdés az, hogyan lehet meghatározni a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatás fogalmát: az csak a napi gazdálkodás folytatásához szükséges kifizetéseket, teljesítéseket foglalja magában, vagy pedig ide tartozik valamennyi olyan – esetleg már korábban esedékessé vált - követelés kiegyenlítése is, amely az adós üzletszerű tevékenységének a végzése következtében merült fel.

A Kúria fenntartja e körben a BH2009.248. számú eseti döntésében kifejtett álláspontját: az adós rendes gazdálkodása körébe a cégjegyzékbe bejegyzett, az adós létesítő okiratában szereplő tevékenységi körök gyakorlása során az üzletszerű gazdasági kapcsolatokban megkötött szerződések, az ezek alapján teljesített szolgáltatások tartozhatnak. Azt, hogy ténylegesen mely ügyletek tartoznak az adós rendes gazdálkodása körébe, mindig az adott ügy sajátosságai alapján lehet megítélni.
A Kúria nem ért egyet a felperes által kifejtett azzal az állásponttal, hogy az adósnak csak a napi gazdálkodáshoz szükséges – gyakorlatilag a Cstv. 57.§ (1) bekezdés a) pontja szerint felszámolási költségnek minősülő, és abból is csak egy szűkített körbe tartozó – kötelezettségeit szabadna kifizetnie olyan esetben, amikor ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek. Egyrészt a felszámolási eljárás kezdeményezése még nem jelent korlátozást az adós rendelkezési jogában, és számtalan esetben a hitelező követelésének a kielégítése miatt az eljárás megszűnik a felszámolás elrendelése előtt. Másrészt pedig a Cstv. 57.§ (2) bekezdés b) pontja figyelembe veszi, hogy a felszámolás során is lehetőség van az adós gazdasági tevékenységének folytatására. Ennek körébe beletartozik a szerződések kötése szállítókkal, alvállalkozókkal. A felperes álláspontjának elfogadása sem eredményezné tehát azt, hogy az adós a rendes gazdálkodásának folytatása körében felmerült követeléseket ne fizethesse ki.

A Cstv. 40.§ (2) bekezdésében foglalt törvényi tényállás megvalósulásának megállapítása körében elsősorban a jogviszony jellege a döntő abban az esetben, ha az adós a lejárt, esedékes kötelezettségeit fizette meg. Ennek alapján azt kell vizsgálni, hogy a jogviszony minden eleme, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás is, a rendes gazdálkodás körébe tartozik-e.

Nem teszi a rendes gazdálkodás körén kívül esővé a felek közötti jogügyletet önmagában az a tény, hogy az alperesek a teljesítés elmaradása miatt a jogszabályban biztosított lehetőséget, felszámolási eljárás megindítását vették igénybe, és a teljesítés ennek során – egyébként nem jogellenesen – történt.”