Gfv. VII.30.044/2014/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
-    tagállami hitelező értesítése
-    hivatalbóli vizsgálat
-    tájékoztatási kötelezettség
-    más tagállami hitelező igénybejelentése

Gfv.VII.30.044/2014/6. szám

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2014. szeptember 30.

„A hitelező nem Magyarországon rendelkezik székhellyel és a fő érdekeltségei központjával sem, hanem az Európai Unió más tagállamában, Romániában. Ilyen esetben a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 40. cikke alapján kell a felszámolónak eljárnia.
A kifogást előterjesztő a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott ugyan a Rendelet megsértésére, de az Európai Bíróság a C-35/76, Simmenthal Spa v. Ministero delle Finanze (1976/ECR 1871) számú ügyben kimondta, hogy a tagállami bíróságnak hivatalból kell érvényt szereznie a közösségi jog rendelkezéseinek.

A Rendelet 40. cikke, illetve ez alapján a 38/2009.(VIII.31.) IRM rendelet 2. számú melléklete előírja a felszámoló tájékoztatási kötelezettségét az adós azon ismert hitelezői tekintetében, akiknek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy székhelye más tagállamban van. Az IRM rendelet melléklete – a Rendelet 40. cikkének (2) bekezdése alapján – tartalmazza azokat a konkrét eljáráshoz kapcsolódó adatokat, amelyeket a felszámolónak mindenképpen közölnie kell a másik tagállami hitelezővel. Ezek között az adatok között található a felszámolási eljárást lefolytató bíróság Gazdasági Hivatala díjfedezeti számlájának a száma is. A melléklet az ügy konkrét adatain kívül a jogszabály előírásairól, egyes kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről is részletes tájékoztatást ad a tagállami hitelező számára.
Másik tagállami hitelező esetén a 40 napos bejelentési, illetve 180 napos jogvesztő határidő nem számítható a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől, mert a hitelező ilyen esetekben nem értesül a felszámolás megindulásáról.
A Rendelet 40. cikke a hitelezők megfelelő informálása érdekében írja elő a közvetlen értesítést. Az így tájékoztatott hitelező számára az IRM rendelet mellékletében írtak biztosítják a megfelelő információk átadását, s ebből következően esetükben a törvényi jogkövetkezmények is csak a kézbesítés időpontjától számíthatók.

A felszámolónak kötelessége lett volna az IRM rendelet 2. számú mellékletét – az ott található egyik idegen nyelvű fordítással együtt – a hitelezői igényt bejelentett kifogást előterjesztő részére megküldeni. Miután erre nem került sor, a másik tagállami hitelező nem került abba a helyzetbe, hogy a követelését a magyar Cstv. rendelkezéseinek megfelelően érvényesíthesse, s ebből következően nem alkalmazhatóak vele szemben azok a jogkövetkezmények sem, amelyeket a törvény késedelem esetére tartalmaz.”