Gfv. VII.30.044/2016/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

Felszámolás

Tárgyszavak:
-    felszámoló általi értékesítés pályázat útján (49/A.§)
-    a „vagyon értékesítése megkezdésének” fogalma

Végzés

Gfv.VII.30.044/2016/5.

A határozathozatal időpontja: 2016. március 22.

„A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adott pályázatra a 2012. március 1-jét megelőzően, vagy az azt követően hatályos szabályokat kellett alkalmazni, ugyanis az adós követelésének értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást pontosan 2012. március 1-jén tették közzé. A kérdésnek nem kizárólag a felszámoló jogosítványai tekintetében van jelentősége. Összehasonlítva ugyanis a 2012. március 1-jét megelőzően és az azt követően hatályos Cstv. 49/A. § (4) bekezdésében foglaltakat, megállapítható, hogy a pályázati ajánlatot benyújtók jogai tekintetében is eltérnek a rendelkezések.
A Cstv. 83/A. § (5) bekezdése szerint a már folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell a módosított Cstv. 49/A. § (4) bekezdését, ha még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése. Azt kell tehát meghatározni, hogy mit jelent az adott esetben a vagyon értékesítésének a megkezdése.
A felszámoló arra hivatkozott, hogy az adós vagyona bármely része értékesítésére vonatkozó lépést már az értékesítés megkezdésének kell tekinteni, s ebből következően a módosított rendelkezés az adott ügyben már nem lenne alkalmazható.
A Kúria megítélése szerint ez az álláspont téves. A jogszabály – azaz az értékesítés körülményeit meghatározó jogi helyzet - feltételeit egy adott értékesítési folyamatban nem lehet megváltoztatni. Ha azonban az adós vagyontárgyai, vagyonrészei külön-külön is értékesíthetőek, úgy az egyes értékesítési eljárások feltételei nem befolyásolják a többi értékesítési eljárás folyamatát. A törvénynek ezek a rendelkezései ugyanis eljárási szabályok, amelyek az elkülöníthetően értékesíthető vagyontárgyak, vagyonrészek külön értékesítési folyamataiban alkalmazandók. Egy adott vagyontárgy vonatkozásában külön értékesítési folyamatnak minősül minden egyes értékesítési kísérlet, tehát ha az első értékesítési kísérlet eredménytelen maradt, és időközben e körben jogszabályi változás történt, a következő értékesítési felhívásra már az új szabályok szerint kerülhet sor. Ebből következően, ha az adós ingatlanainak az értékesítésére még a régi jogszabályi környezetben került sor, annak az akkor hatályos rendelkezések szerinti lefolytatása sem fogja befolyásolni az ingóságok értékesítésére az új szabályok alapján kiírt értékesítési eljárás menetét.
A fent kifejtettek alapján a „vagyon értékesítésének megkezdése” kifejezést tehát nem egy adós összes vagyona tekintetében kell vizsgálni, hanem az adott értékesítési folyamat vonatkozásában.
Ebből következően a következő jogkérdés az, hogy mikor kezdődik el egy értékesítési folyamat: a pályázati felhívás közzétételének megjelenésével, vagy abban az időpontban, amikor a felszámoló a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlöny számára megküldi.
A Kúria álláspontja szerint nem kérhető számon a felszámolón egy olyan jogszabály feltételeinek a teljesítése, amely még nem lépett hatályba akkor, amikor a pályázati felhívás feltételeit a felszámoló megfogalmazta és azt közzétételre megküldte.
Miután a 2012. március 1-jén történő megjelenéshez ezt megelőzően kellett a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlönynek megküldenie, ebből következően az adott esetben a felszámoló magatartását a 2012. március 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján kellett megítélni.
A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerint a felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.
A felszámolónak e rendelkezés alapján széleskörű mérlegelési joga volt abban a tekintetben, hogy megfelelőnek talált-e egy pályázatot. A „megfelelőség” ugyanis nem kizárólag a magasabb értékben testesült meg (lásd második mondat).
Ugyanakkor a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság azt helytállóan fejtette ki, hogy a pályázati feltételek közzététele és az eredményhirdetés közötti esetlegesen megváltozott körülmények a szerződéskötés körében, a szerződés tartalmának meghatározásakor vehetők figyelembe.”