Gfv. VII.30.098/2014/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Csődeljárás

Tárgyszavak:
-    követelés, mint a csődegyezség alapjául szolgáló vagyontárgy
-    csődegyezség tartalmi vizsgálata
-    csődegyezség végrehajthatósága

Gfv.VII.30.098/2014/6. szám

végzés

Határozathozatal dátuma: 2014. május 13.

“A jogerős végzés szerint azért nem hagyható jóvá a csődegyezség, mert a követelés bizonytalansága miatt a csődegyezség végrehajthatatlan, s a végrehajthatatlanság miatt  jogszabályba ütköző.
 Ebből következően a Kúriának elsődlegesen abban a jogkérdésben kellett határoznia, hogy jóváhagyható-e a csődegyezség, ha az adós hitelezőknek felajánlott vagyona egy harmadik személlyel szemben állított igény?
 Az adós a hitelezőinek az igényét kielégítheti egy harmadik személlyel szembeni követelése átruházásával (ezt a Cstv. 56.§-a is megengedi a felszámolási eljárásban). Egy követelés érvényesítése pedig mindig tartalmaz kisebb-nagyobb bizonytalanságot. Nem megalapozott ezért a jogerős végzésben kifejtett az az álláspont, mely szerint az igények kielégítésére fordítható összeg meglétének a bizonytalansága (az eljárás eredménye) teszi kétségessé az adott ügyben az egyezség teljesíthetőségét, hiszen ez valamennyi olyan esetben fennáll, ahol követelés az adós által felajánlott kielégítés alapja.
Ha az adós jogszabályba nem ütköző állítását - mely szerint követeléssel rendelkezik egy másik személlyel szemben, s ennek vagyoni értéke van - a hitelezők elfogadják, és a csődegyezségben rendelkeznek az igényérvényesítés eredményeként befolyó összeg hitelezők részére történő teljes vagy részleges átadásáról (akár engedményezés útján, akár oly módon, hogy az adós által behajtott követelés szétosztásában állapodnak meg), a Kúria álláspontja szerint önmagában ez nem akadálya a csődegyezség jóváhagyásának.
Ha az adós vállalása nem jogszabályba ütköző, akkor a bíróság nem vizsgálhatja, hogy mekkora esélye van a követelés behajtásának. Ezt, valamint azt, hogy az adós egyezségi javaslatában ajánlott vagyontárgyak értéke mekkora, illetve, hogy az valóban az adós által meghatározott értéket képviseli-e, a hitelezőknek kell vizsgálniuk és annak alapján mérlegelniük, hogy elfogadják-e az egyezségi javaslatot.
 A Kúria -  a fent kifejtettek alapján - egyetért az adóssal abban, hogy a jogerős végzés ténylegesen a csődegyezség tartalmát és nem a végrehajthatóságát vizsgálta. A csődeljárást lefolytató bíróság az egyezség gazdasági tartalmát nem vizsgálhatja, mert az a felek autonómiájába történő beavatkozás lenne.”