Gfv. VII.30.107/2015/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Adósságrendezési eljárása

Tárgyszavak:
- adósságrendezési eljárásban érvényesített követelés
- szerződéses kamat érvényesítése
- adósságrendezési egyezség

Ítélet

Gfv.VII.30.107/2015/5.

A határozathozatal dátuma: 2015. május 29.

„A Kúria egyetért a jogerős ítéletben kifejtett azzal az elvi állásponttal, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.tv.) rendelkezései szerint az adósságrendezési eljárás során megkötött egyezség nem terjedhet ki az adósságrendezési eljárásban be nem jelentett olyan követelésre, amely az adósságrendezés kezdő időpontjában már fennállt. Ha a hitelező az adósságrendezési eljárásban nem érvényesített ilyen követelést az adós önkormányzattal szemben – a törvényes várakozási határidő letelte után –  később azt érvényesítheti.

A Har.tv. 11. § (2) bekezdése szerint az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat az adósságrendezési eljárásban benyújtandó vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a Har.tv. eddig az időpontig teszi lehetővé a felek által kötött adásvételi szerződés alapján, az adósságrendezés hatálya alá tartozó tőkekövetelés után a kamat érvényesítését. Nyilvánvalóan, ha egyezséggel, és nem vagyonfelosztással zárul az adósságrendezési eljárás, akkor az egyezség létrejöttéig számítható a kamat.

Egy hitelező tehát – amennyiben az adósságrendezési eljárás hatálya alá vonja a követelését a pénzügyi gondnoknak való bejelentéssel – a szerződésből eredő összes követelését, így az ügyleti kamat iránti igényét is érvényesítheti az eljárásban, a Har.tv. 11. § (2) bekezdése szerinti korlátok mellett. Lehetősége van arra is, hogy a követelését az adósságrendezési eljárásban ne érvényesítse. Ha azonban a tőkekövetelését az adósságrendezési eljárásban bejelentette és azt a pénzügyi gondnok nyilvántartásba vette, akkor a Har.tv. 11. § (2) bekezdése korlátozza az erre a tőkekövetelésre vonatkozó kamatigény érvényesítési lehetőségét. A Kúria álláspontja szerint a törvénynek ez a rendelkezése egyrészt lehetővé teszi az adósságrendezés megindítását követő időszakban a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig – és így értelemszerűen az egyezség létrejöttéig – a kamat érvényesítését, azonban ezzel egyben ki is zárja az ezt követő időszakra a kamatérvényesítés lehetőségét.

Ennek az az oka, hogy az eljárás bármely módon történt befejezését követően már nem az eredeti szerződés, hanem a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat, illetve az egyezség alapján, az ott meghatározott feltételek mellett kell az adósnak teljesítenie, és a hitelező csak ezen feltételek mellett érvényesítheti az igényét.”