Gfv. VII.30.120/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Felszámolás

Tárgyszavak:
-    közbenső mérleg jóváhagyása
-    a közbenső mérleg bírósági vizsgálata
-    észrevétel a közbenső mérlegben foglaltakkal szemben

Végzés

Gfv.VII.30.120/2014/3. szám

A határozathozatal dátuma: 2015. február 17.

„Ahogyan azt a Kúria már több határozatában is kifejtette (Gfv.X.30.410/2011/3.; Gfv.X.30.099/2010/5.; Gfv.X.30.232/2012/9.), a közbenső mérleget is úgy kell a felszámolónak elkészítenie, hogy abból mind a hitelezők, mind a bíróság meggyőződhessenek arról, a felszámoló azt megbízható, hiteles adatok alapján készítette el és megállapítható legyen az is a szöveges jelentésből, hogy a felszámoló az adós vagyonával tisztességesen, a hitelezők érdekeit előtérbe helyező módon gazdálkodott. Ennek érdekében a felszámolónak részletes, az adós vagyonának alakulásáról bizonyítékokkal alátámasztott jelentést kell készítenie, melyből megállapítható, hogy a felszámoló mit és miért fogadott el a tevékenységet lezáró mérlegből, illetve mit és miért, milyen alapon módosított az abban foglaltakon. Ki kell fejtenie – és azt bizonyítékokkal is alá kell támasztania -, hogy milyen lépéseket tett az adós vagyonának megőrzése, értékesítése, a követelések behajtása érdekében.
A közbenső mérleg és a hozzá kapcsolt szöveges jelentés valóban tájékoztatást ad az adósnak a mérleg fordulónapján fennálló vagyoni helyzetéről (mérleg), azonban arról is, hogy a felszámoló milyen tevékenységet végzett abban a mérlegidőszakban (szöveges jelentés).

A bíróság feladata nem a könyvelés ellenőrzése, hanem a törvényesség felügyelete. Ennek körében, ha a bíróság a becsatolt iratok, vagy a hitelezők észrevételei alapján nem tartja összefüggőnek, elfogadhatónak a felszámoló által becsatolt közbenső mérleget, úgy további iratokat, tájékoztatást kérhet, és szükség esetén a közbenső mérleg szakértői vizsgálatát is elrendelheti.
Mindennek azért van jelentősége, mert a közbenső mérleg nem kizárólag a hitelezők és a bíróság tájékoztatását biztosítja, hanem adott esetben, a részleges vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása alapján, hitelezői igény kielégítésének alapjául is szolgálhat.

Ebből következően a közbenső mérleg elbírálásáról a bíróság csak akkor hozhatja meg a határozatát, ha meggyőződött arról, hogy az iratok kellően alátámasztják a felszámoló által becsatolt mérleget: ilyen esetben a közbenső mérleget jóváhagyó végzést hoz. Abban az esetben azonban, ha az iratok nem támasztják alá a mérlegben írtakat – a bíróság hiánypótló felhívása ellenére sem -, vagy a bíróság olyan jogszabálysértést észlel a felszámoló részéről, amely a közbenső mérlegidőszak alatt történt és kihatással van az adós vagyonára is, akkor a jóváhagyást elutasítja.

Az észrevételnek az a jelentősége, hogy a bíróság figyelmét felhívja olyan adatokra, amelyeket a hitelező a közbenső mérlegből (az ahhoz csatolt iratokból) ismert meg, és amelyek befolyásolhatják a közbenső mérleg jóváhagyását.
A bíróságnak a közbenső mérleg tárgyában hozott végzése indokolásában ki kell térnie arra, miért fogadta el, vagy miért találta alaptalannak a hitelező észrevételét.”