Gfv. VII.30.132/2013/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Felszámolás

Tárgyszavak:
-    keretbiztosítéki ingó jelzálogjog
-    vagyont terhelő zálogjog

Gfv.VII.30.132/2013/3. szám

A határozathozatal dátuma: 2014. január 23.

“A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan különítette el az ingó jelzálogjogot a vagyont terhelő zálogjogtól. A két jogintézmény keletkezésében, és jogkövetkezményeiben is eltérő. Létrehozásukkor abban egyformák, hogy mind a két fajta zálogjogot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásába kell bejegyezni és ott kell nyilvántartani. Az ingó jelzálogjogként alapított zálogjog azonban nem alakulhat át vagyont terhelő zálogjoggá, míg a vagyont terhelő zálogjog esetében a zálogjogosult kifejezett nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy a vagyont terhelő zálogjog egyedi vagyontárgyat terhelő zálogjoggá átalakuljon (Ptk. 266.§ (2) bekezdés). Nem a felek – vagy a bíróság – utólagos megítélésén múlik tehát az, hogy melyik zálogjogi szabályt kell alkalmazni, hanem azon, hogy eredetileg a zálogjogosult és a zálogkötelezett milyen zálogjogi forma létrehozásában állapodott meg.
Nem vitásan – ahogyan arra a jogerős határozat is helyesen hivatkozott – a Ptk. 262.§ (2) bekezdése szerint ingó jelzálogjog esetén, ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölése nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meghatározható.
A kifogás tárgyát képező esetben a zálogjog több zálogtárgyat terhelt, amelyek – általában – egyedileg meghatározhatók. Az adós azonban a zálogtárgyként szolgáló gépjárművek kereskedésével foglalkozott, ezért a zálogjogosult a zálogjogát az érvényesítéskor meglévő – készleten szereplő – gépjárművekre korlátozta. A zálogtárgy konkrét megjelölésének hiánya miatt azonban ez az ingó jelzálogjog nem vált vagyont terhelő zálogjoggá, mert erre a Ptk. szabályai nem adnak lehetőséget.