Gfv. VII.30.213/2013/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐD

Tárgyszavak:
- csődegyezségi tárgyalás
- fizetési haladék meghosszabbítása
- csődeljárás megszüntetése

Gfv.VII.30.213/2013/4

A határozathozatal dátuma: 2013. szeptember 6.

“A Cstv. 17-21/A.§-ai egyértelműen azt tartalmazzák, hogy az adósnak a csődeljárás során csődegyezségi tárgyalást kell tartania. Ez még akkor is így van, ha esetleg az adóssal szemben senki nem jelentett be hitelezői igényt, mert ilyenkor az adós és a vagyonfelügyelő nyilatkozatait tartalmazó jegyzőkönyv alapján a bíróság egyezség hatályával fejezheti be a csődeljárást, és nem kerül sor a csődeljárás megszüntetése után a felszámolás elrendelésére. A Cstv. által előírt formai feltételek arra szolgálnak, hogy a nem bíróság előtt lefolytatott eljárás következtében, de a bíróság jóváhagyásával ítéleti hatályúvá váló egyezség nyílt, átlátható eljárás során jöjjön létre. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a csődegyezség kényszeregyezség, s a hozzá nem járuló hitelezők jogait is érinti, illetve a be nem jelentkezettek jogérvényesítését meggátolja. Erre tekintettel rendelkezik úgy a Cstv., hogy az eljárással, az adós és a hitelezők jogaival kapcsolatos döntések csak a Cstv. formai követelményeinek megfelelően megtartott csődegyezségi tárgyaláson hozhatók meg.
Ebből következően a fizetési haladék meghosszabbításáról csak csődegyezségi tárgyaláson hozható döntés, illetve a csődegyezség is csak ezen a tárgyaláson köthető meg. Az adós a hitelezőivel természetesen egyenként tárgyalásokat folytathat és előkészítheti az egyezséget, de a fizetési haladék meghosszabbításához a csődegyezségi tárgyaláson kívül adott hozzájárulás nem joghatályos, mert a szavazatokat a csődegyezségi tárgyaláson kell leadni (a meg nem jelentekre vonatkozóan külön rendelkezéseket tartalmaz a Cstv. 18.§ (5) bekezdése). A Cstv. 18.§ (8)-(9) bekezdéseiben meghatározott szavazati arányok is csak úgy értelmezhetők, hogy ezek a csődegyezségi tárgyaláson tartott szavazás eredményére vonatkoznak. A csődegyezségi tárgyaláson kívül kötött megállapodás nem minősül csődegyezségnek és a Cstv. 20.§-ában írt jogkövetkezmények nem kapcsolódnak hozzá.
Helytállóan utalt arra a másodfokú bíróság, hogy az adósnak kell aktív szerepet betöltenie a csődeljárás lefolytatása során, mert az adósnak kell összehívnia a csődegyezségi tárgyalást, neki kell egyezségi javaslatot tenni, stb. Tévedett az adós akkor, amikor az aktivitást a hitelezőkről való tudomásszerzéshez kötötte, mert az adósnak a fent kifejtettek szerint csődegyezségi tárgyalást akkor is tartania kell, ha egyáltalán nincs hitelezője, vagy – amint azt az adós állította - csak egy általa is ismert hitelezője van.”