Gfv. VII.30.241/2017/7. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐDELJÁRÁS

Tárgyszavak:

-    csődegyezség
-    Cstv. 20.§ (1a) bekezdés
-    kényszeregyezséges hitelezők
-    Cstv. 20.§ (2) bekezdés tilalma
-    joggal való visszaélés
-    reorganizációs terv megvalósíthatósága

A végzés száma: Gfv.VII.30.241/2017/7.

A határozat meghozatalának dátuma: 2017. április 25.

„Azon az alapon, hogy az egyezség adott esetben nem minden hitelezőnek szolgálja maradéktalanul az érdekeit, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az egyezség tartalma visszaélésszerű. Az adós vagyonához képest a nem biztosított hitelezők kielégítésére ajánlott 2%, a Kúria álláspontja szerint, nem tekinthető kirívóan aránytalannak vagy méltánytalannak, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint a felszámolás során feltehetően e kielégítésre sem számíthatnának.
A jogerős végzés azonban helytállóan állapította meg a joggal való visszaélést abban a tekintetben, hogy az egyezség tartalma alapján az egyes csoportokon belüli hitelezők egymáshoz képest kirívóan előnytelen és méltánytalan helyzetbe kerülnének.
A Cstv. 20. § (1a) bekezdésében található felsorolás nem jelenti azt, hogy az egyezség nem tartalmazhat a bíróság által a jóváhagyás körében vizsgálandó más, joggal való visszaélésnek minősülő rendelkezést.
Joggal való visszaélést valósít meg az egyezség, de nem a biztosított-nem biztosított hitelezői osztályok egymáshoz való viszonyában. A joggal való visszaélés az egyezségben ott érhető tetten, hogy az egyes osztályokon belül a hitelezők kielégítésére rendelkezésre álló időtartamon (3 éven) belül nem került megállapításra, hogy milyen módon – valamennyi hitelező arányos részkielégítésével vagy egyenként, az adós döntése alapján – történik meg a hitelezők kielégítése. Ez viszont magában hordozza annak a lehetőségét, hogy egyes hitelezők kielégítése az osztályon belül kirívóan aránytalan vagy méltánytalan legyen a többi hitelezőhöz képest.
Ez az egyezségi megállapodás ütközik a Cstv. 20. § (2) bekezdésébe is, amely a kényszeregyezség hatálya alá eső hitelezők tekintetében azt mondja ki, hogy az egyezség nem állapíthat meg rájuk kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban megállapított. Függetlenül attól, hogy az egyezség valamennyi hitelezőre nézve egyforma feltételeket állapít meg, a fent kifejtettek alapján a kényszeregyezség hatálya alá eső hitelezők is méltánytalan helyzetbe kerülhetnek a teljesítési határidők pontos megállapítása hiányában.
Megjegyzi a Kúria azt is, hogy a reorganizációs terv gazdasági tartalma – azaz annak gazdasági megvalósíthatósága – ugyan nem vizsgálható, azonban a végrehajthatóság szempontjából a bíróságnak vizsgálnia kell, a reorganizációs terv megvalósítása lehetővé teszi-e az adós által a csődegyezségi javaslatban ígért kifizetések teljesítését.
A formailag megfelelő csődegyezség sem hagyható jóvá akkor, ha nincs összhangban egymással az adós egyezségi javaslata és a reorganizációs tervben előadott, a tevékenység helyreállítása következtében elérhető eredmény.”