Gfv. VII.30.247/2014/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
-    közigazgatási hatóság követelése keletkezésének ideje
-    környezeti károk elhárításának költsége

Gfv.VII.30.247/2014/4.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2014. szeptember 18.

“Az eljárásban elbírálandó jogkérdés az volt, hogy a közigazgatási hatóság által hozott, pénzfizetési kötelezettséget tartalmazó határozatban foglalt igény az ügyféllel szemben mikor keletkezik, s ebből következően az mikor érvényesíthető az ügyfél-adós felszámolási eljárásában.
A másodfokú bíróság helytállóan hivatkozott az adókövetelésekkel kapcsolatban az Art-ban meghatározott rendelkezésekre és az annak alapján kialakult egységes joggyakorlatra. Ugyanakkor a felszámoló is helyesen érvelt amellett, hogy az adóhatósági eljárásra speciális eljárási szabályok vonatkoznak, melyeket nem lehet alkalmazni valamennyi közigazgatási hatósági határozattal keletkező követelés esetén.

Elsőként a Kúria megállapította, hogy a Cstv. 38.§ (2) bekezdése az adott jogkérdés megválaszolására nem alkalmazható, mert ez a rendelkezés a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárásokban érvényesített követelések felszámolónak történő bejelentését írja elő. A polgári eljárásokban a felek egyenrangúságából kell kiindulni, és az adóssal szemben követelést érvényesítő fél tekintetében a Cstv. kifejezetten előírja a bejelentési kötelezettséget.
A Cstv. azonban nem tartalmaz külön rendelkezést a folyamatban lévő hatósági eljárások alapján az adóssal szemben keletkező igények érvényesítésének idejére, módjára vonatkozóan. Ennek alapján a Ket. szabályaiból lehet kiindulni annak meghatározásakor, hogy mikor keletkezik az adóssal szemben a pénzfizetési igény, s az így keletkezett igényt már a Cstv. általános rendelkezései szerint kell bejelenteni.
A Ket.101. § (1) bekezdése az ügyfél védelme érdekében azt írja elő, hogy “a fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak.”
A Ket. tehát meghatározza, hogy mely döntések minősülnek fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak. Nem tartozik ezek közé a jelen jogvita alapjául szolgáló igény, és a hatóság sem nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatóvá.

A Kúria álláspontja szerint – különös tekintettel arra a rendelkezésre, mely szerint “a fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók” – a Ket. alapján a határozat jogerőre emelkedése keletkezteti az ügyfél pénzfizetési kötelezettségét a hatósággal szemben.
A felek által az esedékességgel kapcsolatban kifejtetteknek a felszámolási eljárás vonatkozásában nincs jelentősége, mert a jogerős hatósági határozatban megállapított pénzkövetelést a jogosult hatóságnak – hitelezőként – a keletkezéstől számított 40, illetve 180/jelen ügyben 120 napos jogvesztő határidőn belül be kell jelentenie a felszámoló részére és a megfelelő nyilvántartásba vételi díjat is be kell fizetnie. A felszámolási költségnek nem minősülő igények esetében ugyanis a Cstv. nem teszi lehetővé a felszámolónak a követelés teljesítési határidőn belüli kiegyenlítését.

Megjegyzi a Kúria, hogy a hitelező a felülvizsgálati ellenkérelemben tévesen hivatkozott a 225/2000.(XII.19.) Korm.r. 7.§ (2) bekezdésére akként, mint amely alapján a felszámolónak egyébként is a hitelezői igényként bejelentett összeget tartalékolnia kellene. A közbenső mérlegben képzendő tartalékot a környezeti kár felszámoló által elvégzendő elhárításának költségeire kell elkülöníteni, és nem a környezetkárosító adós helyett mások által elvégzett, és általuk érvényesített megtérítési igényre.”