Gfv. VII.30.256/2015/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐDELJÁRÁS

Tárgyszavak:
-    a csődegyezségi tárgyalás formai szabályai
-    fizetési haladék (moratórium) meghosszabbítása
-    együttes cégjegyési jog és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog

Gfv.VII.30.256/2015/6.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2015. november 17.

„Az eljárásban elsőként eldöntendő jogkérdés az volt: hogyan értelmezendő a Cstv. 18. § (7) bekezdése, mely szerint „a hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához”. Az adós álláspontja szerint a „hitelezőkkel folytatott tárgyalás” kifejezés nem csak a szabályosan összehívott egyezségi tárgyalásra vonatkozik, hanem arra is, ahol egyébként egyezséget nem lehetne megkötni, míg a másodfokú bíróság álláspontja szerint erre a tárgyalásra is azok a szigorú formai szabályok vonatkoznak, amelyek irányadóak a szabályos csődegyezség létrehozásához szükséges egyezségi tárgyalásra.
A Kúria álláspontja szerint a kérdés megválaszolásánál jelentősége van annak, hogy hol helyezte el a jogalkotó ezt a rendelkezést (rendszertani értelmezés). A 17-18. § az „Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása” cím alatt található. A 17. § a csődegyezségi tárgyalás előkészítésére, a 18. § (1)-(5) bekezdése a csődegyezségi tárgyaláson történtekre, a szavazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A (6) bekezdés ugyan a bíróság szavazati joggal kapcsolatos határozatának a jogkövetkezményeire vonatkozik, azonban a (7)-(14) bekezdések a moratórium meghosszabbításának a szabályait tartalmazzák. A moratórium ugyan csak annyiban kapcsolódik a csődegyezséghez, hogy annak tartama alatt van lehetőség a csődegyezség megkötésére, azonban nem vitásan a törvény a csődegyezségi tárgyaláson belül helyezte el a moratórium meghosszabbításával kapcsolatos eljárást, ebből következően csak a csődegyezségi tárgyaláson lehet a moratórium meghosszabbítása tekintetében döntést hozni.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg, a másodfokú bíróság helytállóan értelmezte akként a Cstv. vonatkozó szabályait, hogy csak a szabályosan összehívott csődegyezségi tárgyaláson hozható a moratórium meghosszabbítása vonatkozásában is döntés, mert csak így biztosítható, hogy a hitelezők egymásról tudva, egymás szavazatának ismeretében döntsenek e kérdésben.

A Cstv. 17. § (1) bekezdése nem vitásan konkrét szankciót tartalmaz a vezető tisztségviselők rendelkezési jogának korlátozásával arra az esetre, ha az adós az egyezségi tárgyalásra nem a törvénynek megfelelően hívta össze a hitelezőket. Ez a szankció azonban nem váltja ki azt a kötelezettséget, amelyet a másodfokú bíróság helytállóan hangsúlyozott, hogy a törvényben írt formai követelményeket be kell tartani, mert ennek garanciális következményei vannak. Az együttes cégjegyzési jog és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog nem teszi a szabálytalanul összehívott csődegyezségi tárgyalást szabályossá. E szankciónak az a feladata, hogy amennyiben az adós vezetése nem törekszik a szabályos eljárásra, a hitelezői érdekek védelmében a bíróság meg tudja óvni az adós vagyonát, meg tudja akadályozni, hogy az adós vezetői a hitelezők kielégítési alapját elvonják.”