Gfv. VII.30.262/2015/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

Felszámolás

Tárgyszavak:
-    értékesítés
-    zálogjogosult hitelező
-    Cstv. 49/A.§ (5) bekezdés
-    beszámítás
-    becsérték

Gfv.VII.30.262/2015/5

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2015. november 19.

„Az ügyben elsőként arra a kérdésre kellett választ adni, a jogszabálynak megfelelő első-második értékesítés kapcsán a zálogjogosult hitelező a kifogásában megalapozottan hivatkozhat-e arra, hogy a felszámoló az értékesítés során nem azt az összeget érte el, mint amelyet irányárként meghirdetett, de a zálogjogosult hitelező ezen az irányáron hajlandó lenne a harmadik értékesítési kísérlet helyett beszámítással a vagyontárgyat megszerezni.
A Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerint a felszámoló – a hitelezői választmány, vagy az annak létrehozására jogosult hitelezők egyetértésével – a harmadik pályázat helyett jogosult a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő, a vagyontárgyra zálogjoggal rendelkező zálogjogosult részére értékesíteni. A zálogjogosult azonban ezzel a kedvezményes lehetőséggel – mely szerint nem kell kifizetnie a vételárat, mert követelésének beszámításával teljesíthet – csak akkor élhet, ha két alkalommal is sikertelen volt a pályázati felhívás.

Ha a zálogjoggal biztosított hitelező az első vagy második értékesítés során meg kívánja vásárolni a zálogtárgyat, akkor ugyanúgy pályázati ajánlatot kell tennie, mint a többi pályázónak.
Miután a Cstv. csak a második sikertelen pályázat után, a pályázat harmadik megismétlése helyett teszi lehetővé – további feltételek fennállása esetén - a zálogjogosult hitelező számára a becsértéken beszámítással való vásárlást, a felszámoló a második pályázat eredményének elbírálásánál nem lehet tekintettel a zálogjogosult hitelező harmadik pályázat helyett figyelembe vehető ajánlatára. A második pályázat eredményének értékelésekor kizárólag abban a kérdésben kell döntenie a felszámolónak, hogy az értékesítés során megajánlott vételárat elfogadja-e, vagy elérhető a forgalomban ennél magasabb ár.

A Kúria a Gfv.VII.30.280/2013/4. számú végzésében kifejtette, hogy a zálogjogosult csak és kizárólag becsértéken veheti át a zálogtárgyat beszámítással, nincs lehetősége az alacsonyabb irányáron történő megszerzésre. Ugyanakkor nem minősül a forgalomban elérhető legmagasabb árnak a zálogjogosult által beszámítással elfogadott becsérték, a felszámoló ugyanis jogosult az első sikertelen kísérletet követően a becsérték alatt is meghatározni az irányárat.
A forgalomban elérhető legmagasabb ár fogalma nem azonos sem az irányárral, sem a vagyontárgy piaci értékével, sőt a becsértékkel sem, hanem az a Cstv. szabályai szerint a nyilvános értékesítési formák alkalmazásával elérhető legmagasabb árat jelenti.

A felszámoló maga döntheti el, hogy a beadott pályázat megfelel-e a pályázati feltételeknek. Ha úgy ítéli meg, hogy a forgalomban elérhető ár magasabb a megajánlott vételárnál, akkor eredménytelennek nyilváníthatja a pályázatot. Ugyanakkor elfogadhatja az ajánlatot akkor is, ha az nem éri el az irányárat.”