Gfv. VII.30.279/2014/8. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐDELJÁRÁS

Tárgyszavak:
-    res iudicata a kifogás tárgyában hozott határozat kapcsán
-    előzetes bizonyítás
-    közjegyzői eljárás

Gfv.VII.30.279/2014/8.szám

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2014. november 4.

„A Kúria álláspontja szerint, ha a biztosítékok értékének a meghatározása a kifogás tárgya, akkor az abban meghatározott tényállás alapján, az ott hozott határozatnak megfelelő vagyonfelügyelői intézkedés egy másik kifogással már nem támadható, a csődeljárás szempontjából res iudicatanak minősül, figyelemmel arra, hogy az érintett hitelezőnek joga van az eljárásban részt venni, álláspontját kifejteni. A bíróság ugyanis a Cstv. 51.§-a megfelelő alkalmazásával [Cstv. 15.§ (3) bekezdés] megítélte a vagyonfelügyelő állított jogszabálysértő tevékenységét, s ez a határozat – függetlenül attól, hogy a vagyonfelügyelőnek ugyanazt a jogszabálysértő tevékenységét egy másik hitelező, vagy az adós állítaná – már nem vizsgálható.”

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Tv.) 21. § (2) bekezdése szerint a kérelmet a közjegyzőnek el kell utasítania, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.
A kérdés az, hogy a „kérelmező által ...indított más bírósági eljárás” fogalmába a csődeljárást kell érteni – mint ahogyan azt a jogerős végzés tette -, vagy pedig a kifogás alapján indult eljárást – mint ahogyan azt az adós értette.
A Tv. 19.§ (1) bekezdés c) pontját is figyelembe véve nem vitásan per előtti előzetes bizonyításról van szó akkor, ha a közjegyzőtől kérik igazságügyi szakértő kirendelését. Ez azt jelenti, hogy nem lehet folyamatban olyan más bírósági eljárás az adott ügyben, amely ugyanarra a kérdésre vonatkozik, mint amelyben az előzetes bizonyítás részeként a szakértő kirendelését kérik.
A csődeljárást valóban nem a hitelező indította – jóllehet az adós által kezdeményezett csődeljárásban a hitelező ellenérdekű félként szerepel, tehát „ellene indított” eljárásként is felfogható a csődeljárás a hitelező tekintetében. A kifogás alapján indult eljárást azonban, amely a hitelező által vitatott értékű biztosíték értékének a meghatározására irányult, a hitelező kezdeményezte.
A Kúria álláspontja szerint e körben az adós megalapozottan állította, hogy előzetes bizonyításnak nem lett volna helye. Ebből következően a bíróság a közjegyzői eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő véleményét a Tv. 21.§ (2) bekezdésének 2. mondata szerint nem használhatta volna fel.”