Gfv. VII.30.286/2013/12. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Csőd

Tárgyszavak:
-    csődegyezség
-    vitatott hitelezői igény
-    csődeljárásban részt nem vett hitelező (2012. márc.1. előtt)
-    joggal való visszaélés

Ítélet

Gfv.VII.30.286/2013/12. szám

A határozathozatal dátuma: 2014. február 18.

“A nyilvántartásba vett, de vitatottá vált követelést csak akkor kell a csődegyezség megkötésénél vitatott hitelezői igényként figyelembe venni (Cstv.20.§ (2) bekezdés), ha az annak érvényesítése érdekében indított per folyamatban van és azt a vagyonfelügyelőnek bejelentették. Ha a vitatottá minősített hitelezői igény tekintetében a hitelező a jogérvényesítést (perindítást) elmulasztja – vagy azt nem igazolja -, a vagyonfelügyelőnek a hitelezői nyilvántartásból törölnie kell az igényt és vissza kell utalnia részére a nyilvántartásba vételi díjat (Kúria Gfv. X.30.174/2012/7). A csődeljárásban bejelentett, de vitatott hitelezői igény esetén a hitelező részéről a jogérvényesítés elmulasztása tehát azt eredményezi, hogy a követeléssel rendelkező hitelezői minősége megszűnik a csődeljárásban.

Az alperes csődeljárásának kezdő időpontjában hatályos Cstv. kifejezetten 30 napos határidőt szabott a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló követelések bejelentésére, míg a csődeljárás során keletkezett követelések esetében 3 munkanapos bejelentkezési határidőt írt elő. Nem rendelkezett ugyanakkor arról, hogy mulasztás esetén a jogosult követelésének mi lesz a sorsa.
Az eljárásban alkalmazandó Cstv. rendelkezései alapján kialakult joggyakorlat egységes abban, hogy a csődeljárásban részt nem vevő, az adóssal szemben követeléssel rendelkező jogosult igényére a csődegyezség – a Cstv. rendelkezése hiányában - nem hat ki. [Kúria Gfv.X.30.205/2011/7., Pfv.V.21.256/2012/4., Pfv.V.21.408/2012/8.]
Figyelemmel arra, hogy a csődegyezségben az adós és a hitelezői között jön létre a csődegyezség, a csődeljárásban szándékosan részt nem vevő, az adóssal szemben már a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló, illetve a csődeljárás során keletkezett követeléssel rendelkező jogosult – a polgári jogi értelemben vett hitelező - keresete a csődeljárásban többségi szavazattal rendelkező hitelezők érdekeivel ellentétes, hiszen ők megszavazták a csődegyezséget.
Nem vitásan az adóssal szemben követeléssel rendelkező, a csődeljárásban részt nem vett személyt az adott időszakban a Cstv. nem zárta el attól, hogy jogát az adóssal szemben utóbb érvényesítse. Ha azonban szándékosan nem vett részt a csődeljárásban, - mint ahogy az a perbeli tényállásból egyértelműen megállapítható - azért, hogy utóbb egy peres eljárásban a teljes követelését érvényesíthesse, úgy a kereset már joggal való visszaélést valósít meg, mert nincs tekintettel az adós és a csődegyezség hatálya alá került hitelezők törvényes érdekeire, és egyben a csődegyezség jogpolitikai célját hiúsítja meg. “