Gfv. VII.30.302/2012/8. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

CSŐDELJÁRÁS

Tárgyszavak:
- külön fellebbezéssel nem támadható végzés felülbírálhatósága

Gfv.VII.30.302/2012/8.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2013. március 7.

“A Cstv. 6.§ (3) bekezdése alapján azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Cstv. külön nem szabályoz, a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A csődeljárásban benyújtható kifogásokra – Cstv. 12.§ (5) bekezdés és 15. § (3) bekezdés – vonatkozóan a Cstv. tartalmaz külön eljárási szabályt, mégpedig azt, hogy  a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság végzése azonnal jogerőre emelkedik, s ezzel lehetővé válik a csődeljárásban annak meghatározása, hogy kik rendelkeznek a csődeljárásban szavazati joggal, ugyanakkor azonban a „külön fellebbezés” kifejezés miatt az eljárást befejező határozatban a kifogás tárgyában hozott végzés támadható.

Hasonló rendelkezést tartalmaz a Cstv. 56. § (1) bekezdése, amely a záróanyag ellen benyújtott kifogást elutasító bírósági határozat ellen nem engedi meg a külön fellebbezés benyújtását. Ez azt jelenti, hogy a felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi XLIX. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. (EBH1999. 32.)

Ilyen esetben azonban formailag nem a fellebbezéssel nem támadható határozat felülbírálata folyik, hanem a fellebbezéssel támadható határozat felülbírálata során a másodfokú bíróság – amennyiben a fellebbező hivatkozott rá – megvizsgálja a fellebbezéssel nem támadható első fokon jogerőre emelkedett határozatot, és amennyiben arra az álláspontra jut, hogy abban az elsőfokú bíróság tévesen határozott, a jogkövetkezményeket a fellebbezéssel támadható, eljárást befejező határozat elbírálása során vonja le. Ebből következően a kifogás tárgyában hozott határozat helytállósága a fellebbezéssel támadott egyezséget jóváhagyó, vagy eljárást megszüntető végzés felülbírálata körében jut jelentőséghez, magának a kifogást elbíráló végzésnek a hatályon kívül helyezésére, esetleg megváltoztatására formailag nincs lehetőség.

Nem követett el tehát jogszabálysértést a másodfokú bíróság akkor, amikor a csődeljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés kapcsán megvizsgálta a külön fellebbezéssel nem támadható, a hitelezők igényének besorolásával kapcsolatos kifogás tárgyában hozott határozatot - mert ennek megítélése kihatással volt az eljárást befejező határozat jogszerűségének megítélésére -, ám a végzés rendelkező része nem tartalmazhatott rendelkezést e végzésre vonatkozóan.”