Gfv. VII.30.320/2012/9. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
-    a Cstv. 40. § (1) bekezdésében és 49.§ (5) bekezdésében meghatározott tényállások egymáshoz való viszonya
-    a Cstv. 49.§ (5) bekezdésére és a Ptk. szabályaira alapított kereseti kérelem viszonya
-    az értékesítés fogalma
-    az értékesítés jogkövetkezménye a fennálló jogokon

Gfv.VII.30.320/2012/9.

Ítélet

A határozathozatal dátuma: 2013. február 26.

“Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelemben a Cstv. 40.§ (1) bekezdésében meghatározott tényállásokat és a Cstv. 49.§ (5) bekezdése alapján indítható peres eljárást - tartalmában - helytelenül értelmezte. A Cstv. 40.§ (1) bekezdése szerint a keresettel olyan szerződéseket vagy más jognyilatkozatokat lehet megtámadni, amelyek még a felszámolás kezdő időpontja előtt jöttek létre az adós és harmadik személyek között. E jogintézmény célja az, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtt az adós vagyonából kikerült vagyontárgyakat a felszámoló (az adós nevében benyújtott), vagy az adós hitelezői által előterjesztett  kereset alapján a felszámolási vagyonba visszaszerezzék, ezzel növelve a hitelezők kielégítésének lehetőségét.

A Cstv. 40.§ (1) bekezdése alapján azonban a felszámoló által kötött szerződések nem támadhatók. Ha a felszámoló az értékesítés során a Cstv. - különösen az értékesítés formáira, és a közjegyző igénybe vételére vonatkozó - rendelkezéseit megsértette, az így létrejött adásvételi szerződést csak a Cstv. 49.§ (5) bekezdése alapján előterjesztett keresettel lehet megtámadni, mely előterjesztésére jogvesztő határidő áll rendelkezésre.

„A Cstv. 49.§ (5) bekezdése a Ptk-ban meghatározott megtámadási lehetőségeken felül biztosít megtámadási jogot az érdekelt fél részére.” (Kúria - Gfv.VII.30.125/2012/13.) Ebből következően a Cstv. 49.§ (5) bekezdésén felüli, Ptk-n alapuló semmisségi okra hivatkozással is előterjeszthető kereset. A Kúria álláspontja szerint azonban, ha a hitelező által előadottak – tartalmukban - a Cstv. 49.§ (5) bekezdésében foglaltaknak felelnek meg, az ott leírt körben támadják a szerződést, úgy a Ptk. szabályai alapján a kereset nem vizsgálható. Nincs tehát arra lehetőség, hogy a Cstv. 49.§ (5) bekezdésében előírt jogvesztő határidő elmulasztása után, az egyébként abban meghatározott törvényi tényállásban foglalt magatartás megvalósulása  alapján, a Ptk-ban megjelölt érvénytelenségi okokra hivatkozással támadja a hitelező a felszámoló által kötött szerződést.

A Kúriának a jelen ügyben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vételi jog gyakorlása alapján kötött adásvételi szerződés beletartozik-e a Cstv. 49.§ (5) bekezdésében foglalt „értékesítés” fogalmába.

A nyelvtani értelmezésből kitűnően a Cstv. 49.§ (5) bekezdésében szabályozott törvényi tényállás magában foglalja a felszámoló által történő értékesítést, akkor is, ha a felek a vételi jog jogosultjának a nyilatkozata alapján foglalják írásba a szerződésüket és nem kerül sor árverés vagy pályázat megtartására. Az értékesítés fogalmát ugyanis tágabb körben határozza meg a jogszabály szövege azzal, hogy példálódzó felsorolásban hivatkozik a pályázatra és az árverésre.

A … Kúria megállapította, hogy a Cstv. 38.§ (4) bekezdése nem különböztet aszerint, milyen módon történik az értékesítés. A vagyontárgy értékesítésének tényéhez fűzi a zálogjog, valamint a visszavásárlási és vételi jog megszűnését (a vagyontárgyakon fennálló egyéb jogosultságok a felszámolás kezdő időpontjában szűnnek meg).”