Gfv. VII.30.347/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
-    személyes kötelezett
-    dologi kötelezett
-    dologi kötelezett felelőssége
-    engedményezés
-    jogutódlás

VÉGZÉS

Gfv.VII.30.347/2016/3.

A határozathozatal dátuma: 2017. március 28.

“A bejelentett hitelezői igények nyilvántartásba vételének elutasítására, illetve utóbb a törlésére a felszámolási eljárásban csak abban az esetben kerülhet sor, ha a követelés nem létezik, vagy az adóssal szemben nem áll fenn. Ha nem válik el egymástól a személyes és a dologi kötelezettség, és a hitelezői igény vizsgálata során megállapítható, hogy a követelés létezik, de nincs zálogjoggal biztosítva, abban az esetben csak a követelés kielégítési sorrendbe sorolása változtatható meg. Dologi kötelezett elleni felszámolásban azonban, ha nem áll fenn a zálogjog – a dologi kötelezettként megjelölt adósnak nincs dologi helytállási kötelezettsége –, akkor a dologi kötelezettel szemben nincs is igénye a hitelezőnek, tehát a bejelentett követelést a hitelezői nyilvántartásból törölni kell.

Ha a felszámolási eljárásban egy olyan igényt érvényesítenek, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal biztosítottak, akkor az engedményezéssel átruházott követelést érvényesítő jogutód engedményes az rPtk. 329. § (1) bekezdése szerint, a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is, függetlenül attól, hogy az átszállás bejegyzésre került-e az ingatlan-nyilvántartásba.

Dologi kötelezettel szembeni fellépés esetén a dologi kötelezett felelősségének terjedelme az rPtk. 251. § (3) bekezdése alapján a követeléshez – és a dolog értékéhez – igazodik. A dologi kötelezettnek nincs önálló tartozása, csak a zálogtárgyból köteles tűrni a kielégítést a személyes kötelezettel szemben fennálló biztosított követelés erejéig. A személyes-dologi kötelezettség elválása esetén a dologi kötelezettel szembeni fellépés nem teszi teljesen függetlenné a kötelezettséget a személyes kötelezett tartozásától.
Ha a dologi kötelezettel szemben a jogosult fellépett olyan időpontban, amikor még a személyes kötelezettel szemben fennállt az igénye, akkor a követelésnek a személyes kötelezettel szemben, a Cstv. 37. § (3) bekezdése alapján utóbb történő megszűnése nem befolyásolja a dologi kötelezett kötelezettségének fennállását. 
A felszámolónak azonban vizsgálnia kell minden felszámolási eljárásban – így a dologi kötelezett ellen bejelentett igények esetén is –, hogy maga a követelés egyáltalán létezett-e a személyes kötelezettel szemben, illetve a biztosíték a dologi kötelezett vagyontárgyán fennáll-e.

A felszámoló kötelessége ugyanis a hitelezői igények jogalapjának és összegszerűségének vizsgálata akkor is, ha azt a csődeljárásban a vagyonfelügyelő elfogadta, illetve akkor is, ha a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
A felszámolónak tehát valamennyi követelést meg kell vizsgálnia a követelés fennállása és zálogjoggal való biztosítottsága szempontjából, és csak azok megalapozottsága esetén veheti nyilvántartásba a hitelezői igényt a dologi kötelezett felszámolásában.”