Gfv. VII.30.356/2013/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Felszámolási eljárás – felszámolás

Tárgyszavak:
-    Cstv. 49/D.§ (1) bekezdés
-    végrehajtás során értékesített zálogtárgy
-    végrehajtótól átvett pénzösszeg
-    felszámolói díj a végrehajtótól átvett pénzösszeg alapján

Gfv.VII.30.356/2013/4. szám

végzés

A határozathozatal dátuma: 2014. június 24.

“A felülvizsgálati eljárásban érdemben eldöntendő jogkérdés az, hogy amennyiben a végrehajtás során már értékesítésre került a zálogtárgy, és helyébe pénzösszeg került, akkor a kiutalást megelőzően megindult felszámolásban a zálogjoggal biztosított követelés hitelezőjét privilegizált kielégítés illeti-e meg, a Cstv. 49/D.§-a alapján jogosult-e a végrehajtótól átvett összeg tekintetében a felszámolási költségeket megelőző kifizetésre.
A Kúria álláspontja szerint helytállóan állapította meg a jogerős végzés, hogy a hitelező privilegizált hitelezőnek minősül. A felszámoló álláspontja, mely szerint a zálogtárgynak fizikailag is meg kell lennie a felszámolás kezdő időpontjában ahhoz, hogy a hitelező követelését zálogjoggal biztosított igényként lehessen figyelembe venni, szintén helytálló. A jelen eljárásban vizsgált esetben azonban a végrehajtási eljárásban a zálogtárgy helyébe az érte kapott pénzösszeg lépett, amely a felszámolás kezdő időpontjában a végrehajtónál megvolt, s azt a felszámoló részére át is adta.
Figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 251.§ (1) bekezdésében és a 259-260.§-ában írtakra, a zálogtárgyból befolyt pénzösszeg elsődlegesen a zálogjogosult kielégítését szolgálja. A jogosult zálogjogból fakadó kielégítési elsőbbségi joga nem szűnik meg a zálogtárgy végrehajtó által történt értékesítésével, csak akkor, ha a végrehajtás során a befolyt összegből a zálogjogosult igényét egészben vagy részben kielégítették. Miután a végrehajtási eljárásban a vagyon felosztására nem került sor a felszámolás megindulása miatt, a fennmaradt kielégítési elsőbbségi jog a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összegre vonatkozóan a jogosultat megilleti a Cstv. 49/D.§-a alapján, ha hitelezővé vált a felszámolási eljárásban.

A következő eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a Cstv. 49/D.§ (1) bekezdése alapján joga van-e a felszámolónak a felszámolói díjat érvényesíteni a végrehajtótól átvett pénzösszeggel szemben.
Az eljárás megindításakor hatályban volt Cstv. 49/D.§ (1) bekezdése a felszámoló által történő értékesítéshez, illetve zálogjoggal biztosított követelés esetén a követelés behajtásához kötötte azt a lehetőséget, hogy a befolyt összegből a felszámoló a nettó vételár, illetve a behajtott összeg 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat levonhasson.
A Kúria álláspontja szerint a felszámoló a végrehajtótól átvett összeggel szemben közvetlenül nem érvényesítheti a felszámolói díjat, mert részéről nem történt értékesítés és zálogjoggal biztosított követelés behajtása sem. A zálogtárgy értékesítését a végrehajtó végezte, a felszámoló csak a végrehajtóval szembeni követelést érvényesítette – tőle kapta meg az összeget -, ezért a felszámolói díjat csak a Cstv. 57.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az általános szabályok szerint (59.§ (1) bekezdése) számolva érvényesítheti az adós vagyonával szemben.”