Gfv. VII.30.376/2013/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
-    csődegyezségben vállalt kötelezettség megszűnése
-    zálogjog
-    személyes kötelezett csődeljárása
-    dologi kötelezett felszámolása

Gfv.VII.30.376/2013/6.

Végzés

A határozathozatal dátuma: 2014. augusztus 29.

“I. A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a Cstv. szabályait is figyelembe véve megszünteti-e a csődegyezség jóváhagyása, illetve a jogerősen jóváhagyott csődegyezség alapján történt teljesítés a személyes adós által a hitelezővel kötött szerződésben vállalt kötelezettséget.
A jogerősen jóváhagyott csődegyezség hatálya alatt a hitelező a csődegyezséget kötött adóstól valóban csak a csődegyezségben megállapított és az adóst annak alapján terhelő összeget követelheti. Az adóssal szemben a csődegyezség nem teljesítése miatt utóbb esetleg meginduló felszámolási eljárásban azonban a hitelező bejelentheti a korábbi csődeljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azt a követelését, amely nem térült meg (Cstv. 28.§ (3) bekezdés). A Cstv-nek ebből a rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy a hitelezők követelése a csődegyezség jóváhagyásával kötelmi jogi szempontból nem szűnik meg, csak az egyezségben meghatározott összegen felüli követelésük adóssal szembeni érvényesíthetőségének a joga szűnik meg. Ebből eredően az egyezségben meghatározott összegen felüli követelés behajtása érdekében a hitelezők nem érvényesíthetik az adóssal szemben a biztosítékaikat sem.
Amint azt a Kúria a Pfv.VII.20.199/2012/8. számú határozatában is kifejtette, “ha a Cstv. szabályainak megfelelően létrejött kényszeregyezséget az adós az abban foglaltak szerint teljesíti, akkor a kötelezettsége teljesítettnek minősül akkor is, ha a csődegyezségben meghatározott összeg kisebb a hitelező eredeti követelésénél. Ilyen esetben a biztosítékkal rendelkező hitelező sem élhet a biztosíték nyújtotta jogosítványokkal, követelésének – a szabályos csődegyezségnek megfelelően történt - kielégítésével a biztosíték is megszűnik.”
Figyelemmel kell lenni azonban a felszámolási eljárás speciális szabályaira is. A Cstv. 27.§ (2) bekezdés d) pontjának és a 28.§ (3) bekezdésének együttes értelmezéséből következően ugyanis a csődegyezség nem teljesítése miatt bármelyik hitelező kérelmére kezdeményezhető a felszámolási eljárás és a megindult felszámolásban a hitelező a teljes, a csődeljárásban bejelentett, ki nem egyenlített követelését érvényesítheti az adóssal szemben. A hitelező teljes követelése tehát nem szűnik meg az adóssal szemben egészen addig, amíg a csődegyezségben vállalt valamennyi kötelezettségét, valamennyi hitelezőjével szemben nem teljesítette. A Kúria jogi álláspontja szerint tehát a csődegyezségben foglalt, s annak alapján teljesített hitelezői követelés-rész a hitelezőnek történt teljesítés következtében szűnik meg. A csődegyezség folytán elengedett hitelezői követelés-rész pedig akkor és annak folytán szűnik meg, ha az adós a csődegyezséget minden tekintetben teljesítette valamennyi, a csődegyezség hatálya alá eső hitelezője felé, s ezért a Cstv. 27.§ (2) bekezdés d) pontja, illetve 28.§ (3) bekezdése alapján már nem áll fenn a lehetőség ezen követelés-részek törvény szerinti érvényesítésére.

II. Ahogyan arra a másodfokú bíróság helyesen rámutatott, a személyi és dologi kötelezettség szétválásakor a személyes kötelezett tartozásának mértéke erejéig köteles a dologi kötelezett tűrni, hogy a zálogtárgyból a jogosult a személyes kötelezett tartozása értékének erejéig kielégítést keressen. A Ptk. 251.§ (3) bekezdése a zálogtárggyal való felelősség terjedelmét ahhoz a követeléshez igazította, amelynek a biztosítékául szolgál a zálogjog. A Ptk. 259. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a zálogjog akkor szűnik meg, ha a követelés megszűnik.
A fent kifejtetteknek megfelelően a hitelező követelése a csődegyezség valamennyi, csődegyezség hatálya alá tartozó hitelező követelése teljesítésének az igazolásáig a személyes kötelezett adóssal szemben nem szűnik meg, fennmarad, csak az egyezségben elengedett részében a követelés a személyes kötelezett adóssal szemben nem érvényesíthető.
A dologi kötelezettel szemben azonban a személyes adós kötelezettségének megszűnéséig nincs ilyen érvényesíthetőségi korlát. A csődegyezségnek a kötelezettség megszűnéséig fennálló végrehajthatóságot korlátozó hatálya a személyes kötelezettel szembeni lejárt követelés esetén, a Cstv. szabályai szerint, a dologi kötelezettre nem hat ki, a személyes kötelezett csődeljárásának ez a kedvezménye a dologi kötelezettet nem illeti meg -, ebből következően a hitelező követelését biztosító zálogjog a követelés fennállása miatt érvényesíthető a dologi kötelezettel szemben.
A dologi kötelezett felszámolási eljárásában, ha a zálogtárgy értékesítéséig a személyes kötelezett csődegyezségének a teljes terjedelmű teljesítése még nem történt meg – azaz az egyezségben meghatározott kötelezettség feletti rész nem szűnt meg -, akkor a felszámolónak a hitelező kielégítésénél az eredeti követelésnek megfelelő összeget kell figyelembe vennie, és a dologi biztosíték értékesítéséből befolyt összegből a hitelezőt a Cstv. 49/D.§ (1) bekezdése szerint – a zálogtárgy értéke erejéig – haladéktalanul, annak alapján kell kielégítenie.

A Ptk. 286.§ (1) bekezdése szerint nem vitásan a dologi kötelezettnek, mint harmadik személynek joga van a teljesítést felajánlani a jogosult részére, hiszen törvényes érdeke, hogy a teljesítés megtörténtével a vagyontárgyát (a zálogtárgyat) a kielégítési igény alól mentesítse.
A dologi kötelezett felszámolási eljárásában azonban a felszámoló nem fizethette ki a személyes kötelezett helyett a csődegyezségben vállalt kötelezettséget, mert számára a Cstv. felszámolási eljárásra irányadó szabályai kötelezőek (Cstv.49/D.§ (1) bekezdés), mely szerint zálogtárgy értékesítéséből befolyt – költségekkel csökkentett - vételárat a hitelezőnek kell kifizetni, követelése teljes kielégítése erejéig.
Amennyiben a jelen eljárásban a zálogtárgy értékesítésre került, a felszámoló – miután a csődegyezséget kötött személyes adós nem teljesítette a csődegyezségben foglaltakat – a fentiekben kifejtettek szerint nem tekinthette úgy, hogy a személyes adós kötelezettsége lecsökkent a csődegyezségben meghatározott mértékre, a hitelező igényét tehát teljes összegében kellett nyilvántartania és a Cstv. zálogjogosult részére történő kielégítésének szabályai szerint eljárnia.

Ha a csődegyezség teljes terjedelmű teljesítése előtt a dologi kötelezett felszámolási eljárásában a zálogtárgyat értékesítik, és az abból befolyt vételárból a Cstv. szabályai szerint a felszámoló a jogosult hitelezőt kifizeti, akkor a dologi kötelezett felszámolási eljárásában a zálogjogosult hitelezőnek már nincs további igénye. Ugyanakkor ezt a teljesítést a személyes kötelezett adós csődegyezsége teljesítésének a vizsgálatakor figyelembe kell venni.
Ha azonban a csődegyezség teljes terjedelmű teljesítése nem történt meg a zálogtárgynak a dologi kötelezett felszámolásában történt értékesítéséig, akkor a zálogjogosult követelése nem csökken le.”