Gfv. X.30.004/2011/9. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:

- ingó zálogjogi nyilvántartás közhitelessége
- közhitelesség

Végzés

Gfv. X.30.004/2011/9.

A határozathozatal dátuma: 2011. szeptember 30.

"A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérol és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 47. § (1) bekezdése szerint a MOKK-nál vezetett nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés létrejöttét.
A közhitelesség egy nyilvántartás szempontjából azt jelenti, hogy a nyilvántartásba vehető adatok bejegyzése, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szerint, és jogszabályban meghatározott okiratok alapján történhet, ezzel garantálva a nyilvántartás pontosságát, teljességét és megbízhatóságát. Jogok vonatkozásában a közhitelesség elve azt jelenti, hogy vélelmezni kell, a bejegyzett jog azt illeti meg, aki a nyilvántartásban jogosultként szerepel, rajta kívül nincs más jogosult, és a vagyontárgyat a bejegyzett korlátozásokon kívül más terhek nem terhelik. A feltüntetett jogok és tények bejegyzését az ellenkező bizonyítása esetén csak bírósági eljárásban lehet megváltoztatni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint alapvetően helytálló a hitelezőnek az az állítása, hogy az ingó zálogjogi nyilvántartás közhitelessége korlátozott, az csak a zálogszerződés létrejöttét igazolja, a zálogjog, mint dologi jog fennállása tekintetében a nyilvántartás nem közhitelű. A zálogjogi nyilvántartás nem garantálja azt sem, hogy a zálogtárgy létezik, azt sem, hogy felette a zálogkötelezettnek rendelkezési joga van, stb, azonban jelen eljárásban nem ez volt a jogvita tárgya, hanem az, hogy a zálogszerződés létrejöttének ténye megállapítható volt-e a zálogjogi nyilvántartásból a beavatkozó követelésének megszerzésekor, vagy sem.
A zálogjog tényleges fennállása - az, hogy van-e még egyáltalán zálogjoggal biztosított követelése a zálogjogosultnak, nem szűnt-e meg más okból a zálogjog - sem állapítható meg a nyilvántartásból, erre egyébként nem alkalmas az ingatlan-nyilvántartás sem.
A jogszabály szövege szerinti zálogszerződés zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésének célja az, hogy felhívja a jogot szerezni kívánók figyelmét arra: a vagyontárggyal kapcsolatban zálogszerződést kötöttek és ennek alapján a zálogjogosultként bejegyzettnek zálogjoga állhat fenn. A bejegyzés tartalmát azonban már a feleknek - a jogot szerezni kívánónak és az adósnak - kell tisztázniuk.
A közhitelesség fogalma tehát a MOKK zálogjogi nyilvántartása tekintetében nem azt jelenti, hogy a nyilvántartás a vagyontárgyon a megtekintés időpontjában fennálló tényleges nagyságú terheket tünteti fel - mert ez nem is lehetséges -, hanem az a feladata, hogy azoknak a zálogjogi jogviszonyoknak a fennállását tartalmazza, amelyek alapján a vagyontárgy zálogjoggal terhelt lehet."